Szeptembertől már a nemzeti identitástudat erősítése is hangsúlyosabb feladata lesz az óvónéniknek a magyar óvodákban – legalábbis erre lehet következtetni az Óvodai nevelés országos alapprogramjának nemrégiben elfogadott módosításából. Az alapprogram – ami olyan az óvodáknak, mint az iskoláknak a Nemzeti alaptanterv – határozza meg az intézmények pedagógiai munkájának alapelveit.
A július 25-én kiadott módosítás szerint az óvoda „a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja”. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai című melléklet verselésre, mesélésre vonatkozó pontja egyebek mellett azzal egészül ki: „az óvodában a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi - népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi -, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van”.
Ugyanezen fejezet „Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka” alcíme pedig úgy módosul: „a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének”. Mindemellett a hazai óvodáknak a határon túli magyar óvodákkal is erősíteniük kell majd kapcsolataikat, a módosítás ugyanis kimondja: „a Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és - lehetőségei szerint - szakmai kapcsolatot tart fenn.”
– A módosításokról semmit nem tudunk, velünk sem, és tudtommal, másokkal sem egyeztettek – nyilatkozta lapunknak Bakonyi Anna, a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztályának elnökségi tagja. Úgy véli, a módosítások nem igazán indokoltak, hiszen a nemzettudat kérdésköre eddig is jelen volt az óvodákban, ahogy a népmesék, népdalok is fontos szerepet kaptak a pedagógiai programokban. – Ettől függetlenül nem vagyok túl optimista, mert nem értjük a változtatás okát. Nem tudjuk, kicsoda, milyen megrendelésre, pontosan milyen okból kérte a módosításokat. Félő, hogy egyes intézményekben túlkapásokra használhatják. A hangsúlyokat lehet jól is értelmezni, és lehet hivatkozni a szövegre úgy is, hogy a gyerekek nem az életkoruknak megfelelő módon tanulnak – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: sajnálja, hogy például a Digitális Oktatási Stratégia óvodai vonatkozásából semmi nem jelent meg a módosításokban, pedig az óvodai nevelés korszerűsítése szempontjából annak valóban lett volna értelme.
– Fogalmunk sem volt, hogy ilyen módosításokra készülnek. Azt sem tudom, kikkel egyeztettek arról, hogy ezeknek a módosításoknak bele kell kerülniük az alapprogramba – erről már Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke beszélt a Népszavának. Ő is megerősítette, hogy a nemzeti értékekről eddig is sokat beszélgettek a gyerekekkel, természetesen csak az óvodásoknak megfelelő szinten. – Semmi gond nincs azzal, ha ismerik a nemzeti jelképeinket, vagy tudják, melyik nemzeti ünnep miről szól. De minderre eddig is figyeltünk. Az viszont, hogy mindezt rendeletbe adták, azt valószínűsíti, hogy még többször elő kell majd vennünk ezeket a témákat. Ezzel sincs gond mindaddig, amíg a kollégák a gyerekek szintjén beszélnek erről és nem esnek túlzásokba – mondta.
Verba Attiláné ugyanakkor hangsúlyozta: a „keresztény értékeknek” elsősorban a vallási intézményekben kell megjelenniük, egy önkormányzati, „világi” óvodában kevésbé kellene erőltetni – legfeljebb olyan ünnepek alkalmával kerülhetnek jobban előtérbe, mint például a húsvét vagy a karácsony. Azzal kapcsolatban, hogy a hazai óvodáknak kapcsolatot kell majd kiépíteniük külhoni magyar óvodákkal, úgy vélekedett: nem tudja, ez kinek a dolga lesz, a csoportvezetőknek vagy az óvodavezetőnek a napi munka mellett biztos, hogy nem lesz ilyenre idejük.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkat úgy tájékoztatta, elsősorban a fenntartók (többségében az önkormányzatok) feladata, hogy – jelenlegi testvérvárosaikon keresztül is – elindítsák az óvodák közti szakmai kapcsolatépítést, továbbá az óvodavezetők feladata is, hogy külhoni kapcsolatok kiépítésére, ápolására törekedjenek. A módosításokról egyedül a kormány tanárszervezetével, a Nemzeti Pedagógus Karral egyeztettek.
