Az iszlám köztársaság vezetői közt viszonylag mérsékeltebb politikusnak tekintett Hasszán Róháni elnök – az ISNA félhivatalos hírügynökség vasárnapi jelentése szerint – azt mondta: Amerikának tudnia kellene, hogy „az Iránnal való béke minden békék anyja, de az Iránnal való háború minden háborúk anyja”. Ezt a kissé talán nehezen megfejthető üzenetet világosabbá tette azzal, hogy hozzátette: „Trump úr, ne játszadozzon az oroszlán farkával, mert megbánhatja”.
Az amerikai elnök május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok a maga részéről felmondja az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország és az önálló jogalanyként fellépő Európai Unió által Iránnal 2015-ben megkötött megállapodást, amelyben Teherán vállalta, hogy nem törekszik atomfegyver kifejlesztésére, felhagy az ezt célzó urándúsítással, a nemzetközi közösség pedig feloldja azokat a szankciókat, amelyeket korábban rendelt el, az iráni atomfegyverkezés miatti aggodalomtól vezettetve.
Az amerikai szankciók visszaállítása azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok büntetni kívánja azokat a külföldi vállalatokat is, amelyek tiltott termékekkel és szolgáltatásokkal üzletelnek Iránnal.
Hogy az iráni szénhidrogén-szállításokra ráutalt országok mennyi haladékot kapnak a szankciók érvényesítése alól, egyelőre nem teljesen tisztázott kérdés. Az viszont egyértelműen körvonalazódik, hogy az amerikaiak ellenében a többi aláíró félnek nagyon nehéz lenne tartósan és hitelesen fenntartania az atomalku érvényét.
Róháni most megismételte az elmúlt hetekben már többször elhangzott iráni fenyegetést, hogy az amerikai szankciókra – elsősorban az iráni olajeladások akadályozására - válaszlépésként Teherán elrendelheti a Hormuzi-szoros blokádját, és azzal megbénítaná a Perzsa-öböl Iránnal szembeni túlpartján fekvő országokból tankhajókkal történő olajkivitelt.
A Hormuzi-szoros esetleges lezárására vonatkozó iráni fenyegetésekre természetesen nem maradtak el amerikai részről az „azt próbálják meg” típusú válaszok, de a hét végén új dimenzióba helyezte az amerikai-iráni szembenállást az NBC amerikai tévéhálózat, amikor azt az értesülést közölte:
Eszerint Európában különösen Németország és Nagy-Britannia veszélyeztetett, és Washington figyelmeztette szövetségeseit, erősítsék meg számítógépes védelmüket, sőt, szükség esetén legyenek készek ellentámadásra is. Irán ENSZ-nagykövete szerint – nem meglepő módon – az amerikai vádak alaptalanok, és azt próbálják leplezni, hogy éppenséggel az Egyesült Államok készül kibernetikai háborúra Irán ellen.
Az amerikai média egy része arról is ír, hogy a Fehér Ház tudatos, megtervezett propagandakampányt indított az ajatollahok állama ellen, amelynek keretében rossz fényben tüntetnek fel iráni vezetőket, tényeket torzítanak el, és a korábbi amerikai kormányzat Irán-politikájának ellentmondó állításokat terjesztenek.
Az élesedő hangnem nem sokkal azután tapasztalható Washington és Teherán között, hogy Trump Helsinkiben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Kettejük négyszemközti beszélgetésének tartalma nem szivárgott ki a médiába, de a csúcstalálkozó előtt több olyan értesülés látott napvilágot, hogy az amerikai kormányzatot különböző közel-keleti politikai körökből erősen kapacitálták arra: törekedjen Trump olyan megállapodásra Putyinnal, amelynek alapján Washington nem támadná tovább Moszkvát az ukrajnai orosz agresszió miatt, cserébe viszont a Szíriában nagy befolyással rendelkező orosz elnök elérné a teheráni támogatást élvező síita fegyveresek semlegesítését Szíriában, Irán kiszorítását a polgárháború sújtotta országból.
