Az erdők látják kárát a kolumbiai polgárháború lezárásának: a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) közel fél évszázadon át hatalmas kiterjedésű esőerdőzónát tartott ellenőrzése alatt az úgynevezett Andok-Amazonas híd területén, ahova csak kevesen mertek belépni a FARC gerillái miatt, így a növényzetet sem bolygatták.
2016-ban azonban a kormány békemegállapodást kötött a lázadókkal, lezárva több mint 220 ezer ember halálával járó harcokat. A gerillák leszerelése után a térségben hatalmi vákuum keletkezett, amelyet kihasználtak a nagy ültetvények tulajdonosai - írja az MTI. A földbirtokosok aggasztó mértékű erdőirtásba kezdtek, hogy mezőgazdasági területeket nyerjenek illegális kokacserje termesztéshez. A kokatermelőket az sem érdekli különösebben, hogy a kérdéses területen három nemzeti park terül el, amelyek több ezer ritka, egzotikus fajnak adnak otthont, köztük olyanoknak, amelyek már 22 millió éve élnek a térségben-
Természetvédők nemzetközi csoportja és kolumbiai, brit tudósok felszólították a kolumbiai kormányt, nyilvánítsa védetté a területet leállítandó az erdőirtást és a fejlesztéseket. A kutatók a Conservation Letters című tudományos folyóiratban mutatták be miként hat a nagymértékű erőirtás a térségre.
„A fák rendszeres irtása megszakít egy fontos összeköttetést az Andok és az Amazonas között, amely létfontosságú szerepet játszik az állatok és növények fejlődésében. Ha korán fellépünk ellene, megőrizhetjük a térséget és fenntarthatjuk ezen két pótolhatatlan ökoszisztéma közötti kapcsolatokat” - idézte Chris Jiggins professzort, a Cambridge-i Egyetem kutatóját, a tanulmány egyik szerzőjét a Phys.Org tudományos ismeretterjesztő hírportál.
A szakemberek szerint a térségbeli erőirtás az emberek számára is problémát jelent - az esőerdők talaján nem könnyű mezőgazdasági tevékenységet folytatni. „Ez nem termékeny mezőgazdasági talaj, nem lesz könnyű azoknak az embereknek, akik ezeken a hegyoldalakon akarnak megélni” - mondta Jiggins professzor,
