Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni.
Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz.
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak.
Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz.
Lenne megoldás, de nem akarják
A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.
