A fővárosi fejlesztési tervek szerint a kettes metrót és a gödöllői hév vonalát összekötnék az Örs vezér téren, az így létrejövő vonal elágazása lenne a keresztúri metró. A beruházás hívei szerint ez nem csak a kerületben élő mintegy 90 ezer ember életét tenné könnyebbé, hanem összesen 320 ezer lakos számára szűnne meg az átszállási kényszer az Örs vezér terén. A fejlesztés eredményeként kiváltanák a párhuzamosan közlekedő buszokat, az új utasok miatt pedig csökkenne a belvárosra nehezedő autóforgalom. Noha jó esetben is csak 5-10 év múlva kezdődhet el a beruházás, a tervezett nyomvonal máris vitákat szít.
Van még idő megegyezni a nyomvonalról, mert a projekt első része, vagyis a metró meghosszabbítása Cinkotáig csak a következő Európai Uniós költségvetési ciklusban, 2025-ig várható. A rákoskeresztúri szárnyvonal, ha rendelkezésre állnak a szükséges források, 2028 végéig készülhet el.
Lapunk információi szerint a X. kerületi vezetés egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a tervezett nyomvonal fővárosi védettség alatt álló természeti területen halad keresztül, a beruházás pedig mintegy 20 hektárnyi erdő besorolású területet is érint.
Kőbánya szerint ráadásul – a Pesti határút mellett futó felszíni vonalvezetés miatt – „kritikus zajterhelés” érné a környéket, ezt pedig csak egy ezer méter hosszú és három méter magas zajvédő fallal lehetne orvosolni. Kőbánya szerepe azért értékelődik fel a XVII. kerületbe vezető metróval kapcsolatban, mert Rákosmente a városból a X. kerületen érhető el a legkönnyebben, így értelemszerűen a nyomvonal is kőbányai területeken haladna át.
– Ez a fejlesztés a budapestiek érdeke. A X. kerületi vezetés, így Kovács Róbert polgármester több alkalommal is támogatta szavazatával a Fővárosi Közgyűlésben a 2-es metróvonal meghosszabbításával kapcsolatos terveket – kommentálta a beruházást ért kritikákat Riz Levente, a XVII. kerület, szintén kormánypárti polgármestere. – Kovács Róberttel a tanulmányterv készítése során többször egyeztettünk, a kerület észrevételeit pedig a tervezők átvezették a munkaanyagon. Nem tudunk arról, hogy Kőbánya a ne támogatná a beruházást, ilyen jelzés a Fővárosi Önkormányzathoz, a BKK-hoz és az érintett kerületi önkormányzatokhoz sem érkezett – tette hozzá.
Márpedig a X. kerület már rendkívüli bizottsági ülést is tartott az ügyben, az erre az alkalomra készült előterjesztésben pedig azt is kifogásolják, hogy a sínek bizonyos területeket teljesen elvágnak a kerülettől, így azok „zárványként működnek” majd. Kőbánya szerint a keresztúri metró keresztülmenne a Mátyásföldi modellrepülőtértől keletre található „vízbázis-védelmi"területen is, a beruházás miatt szükségessé váló új településrendezési tervek pedig „jelentős többletköltséget” okoznának.
Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke ugyanakkor azt állította, hogy a kőbányai Felsőrákoson terveznek egy lakópark-építést, az erre vezetett metró pedig csökkentené az építési terület nagyságát. – Ezt a X. kerületi vezetés a kisajátítás ellenére veszteségként értékeli, és az sem hatotta meg őket, hogy egy plusz, kétségtelenül értéknövelő metróállomást is ajánlottak arra a területre – fogalmazott. Dorner Lajos elmondása szerint a X. kerület olyan feltételeket támasztott a másik, Jászberényi utat érintő nyomvonal kapcsán, amely több tíz milliárd forinttal emelte volna meg a költségeket. Nincs más megoldás tehát, csak a X. és XVI. kerület határán vezetett nyomvonal. Ez a megoldás évek óta ismert, a terület pedig valójában nagyrészt puszta, lakatlan – mondta a VEKE elnöke, aki szerint a nyomvonallal elkerülték a védett részeket.
– A terv jelenleg amúgy is csak egy csík a térképen, a tervezők feladata, hogy olyan megoldásokkal álljanak elő, amelyet azután az önkormányzatok és a lakosság is elfogadnak. Legkorábban ez év végére készülhetnek el azok a rajzok, amelyeket igazából véleményezni lehet – tette hozzá.
Riz Levente egyébként hasonlóan érvelt lapunknak, szerinte ugyanis a tervezett nyomvonal nem halad keresztül országosan védett környezetvédelmi területen. – Erre a tervezés során a Főmterv és a BKK munkatársai kiemelten figyeltek, ellenkező esetben ugyanis nem kaphatna építési engedélyt a projekt – mondta.
Másként látja viszont a helyzetet Kőbánya vezetése és Tóth Balázs, az LMP X. kerületi politikusa is, utóbbi szerint ugyanis a tervek szembemennek a természetvédelemmel és a józan ésszel is. – Nem az a bajunk, hogy Rákosmente fejleszteni akar, hanem az, hogy ez károsítja a környezetet, ráadásul úgy megy majd 5 kilométeren keresztül a metró, hogy nem is lesz megállója. – Riz Levente, a XVII. kerület polgármestere a főváros beruházási bizottságnak az elnöke is és ezt a pozícióját ki is használja – jelentette ki Tóth Balázs, aki szerint ahelyett, hogy kettévágnának egy természetvédelmi területet, inkább a körvasútsornál kellene elvezetni a metrót.
Riz Levente hangsúlyozta, a zajvédelem módjáról még nincs döntés, ennek meghatározása az engedélyes terv feladata, amelynek kidolgozása nemrég kezdődött el. – Több lehetőség is felmerülhet: a zajvédő falon kívül megoldás lehet például a süllyesztett nyomvonalvezetés, amelyet egy zöldfelülettel (kisebb fák, bokrok, fű) borított földsánc határol, de alternatíva lehet egy földsánc zajvédő plexivel kombinálva – fogalmazott.
Lapunk megkérdezte a X., valamint a metró meghosszabbításában szintén érintett XVI. kerületet is, ám csak utóbbi városrésztől kaptunk válaszokat. A XVI. kerület sajtóosztálya azt írta, hogy „a Kőbányai Önkormányzatnak az okos kompromisszumot kell megtalálnia a tulajdonában levő lakóövezet fejlesztésének érdekében. Ilyen például, hogy legyen metrómegálló a területén, így cserébe nagyobb területet ad a zajvédő domb kialakítására”.
