Az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága (LIBE) jövő hétfőn szavaz arról a jelentéstervezetről, amely felszólítja az uniós kormányokat, hogy indítsanak eljárást Magyarország ellen a jogállam megsértésének egyértelmű kockázatai miatt. A szavazás előtti utolsó szakbizottsági vita arról tanúskodott, hogy az úgynevezett 7. cikkelyes állásfoglalást támogatni fogja a képviselők többsége. Egymástól függetlenül ezt a véleményt hangoztatta újságíróknak a LIBE két magyar tagja: a fideszes Gál Kinga és a DK-s Niedermüller Péter.
Judith Sargentini - Fotó: Pablo Garrigos-Európai Parlament
A szakbizottság szerdai ülésén a képviselők a szöveghez benyújtott módosító indítványokat vitatták meg. A holland zöldpárti Judith Sargentini jelentéstevő bejelentette, hogy a beérkezett 263 javaslatból eddig 50 kompromisszumos indítvány készült. A szavazásig hátralévő időben ezeket ki fogják egészíteni a magyar Országgyűlésben elfogadott hetedik alkotmánymódosítás és az úgynevezett Stop Soros törvénycsomag értékelésével. Sargentini szomorúnak nevezte, hogy épp a Menekültek Világnapján döntött a magyar parlament, meg sem várva a Velencei Bizottság ajánlásait.
A jelentéstevő hangsúlyozta, hogy a munka során figyelembe vették a fideszes képviselők tényszerű módosító javaslatait is, ám ők utóbb kihátráltak a közösen összegyúrt szövegváltoztatások mögül. Mint közölte, a magyar néppártiak nem akartak rossz színben feltűnni a hazájukban azzal, hogy a nevük bármilyen formában szerepel a szövegen. Gál Kinga ezt cáfolta, mondván: azért nem kívánták a nevüket adni egyik-másik kompromisszumos indítványhoz, mert azok még az eredeti szövegnél is kritikusabbak Magyarországgal szemben.
Sargentini azt is bejelentette, hogy a szavazásra bocsátandó végleges szövegben nem lesznek hivatkozások nem-kormányzati szervezetek véleményére, nehogy vita kezdődjön arról, hogy elfogultak-e vagy sem. A vitához hozzászóló fideszes EP-képviselők ettől függetlenül nem kímélték a jelentéstevőt és munkáját. Szerintük a kompromisszumos módosító indítványok valótlanságokon alapuló, ténybeli tévedésektől hemzsegő, politikailag elfogult szövegek. A legtovább Szájer József ment, aki szerint a LIBE képviselői “miközben a jogállamról papolnak, önkényesek, és úgy viselkednek, mint a legközönségesebb diktátorok”. Nehezményezte azt is, hogy a vitában jóval többen voltak azok, akik bírálták a Magyarországot, mint akik kiálltak mellette. Ezt a megjegyzést már az ülést levezető bizottsági elnök, Claude Moraes sem tűrte, és a mikrofonját bekapcsolva közölte: mindenki szót kapott, aki jelentkezett. “Ha Ön kevesli a támogatóikat, és egyáltalán vannak még ilyenek, akkor hozza magával őket!” — tette hozzá.
A hozzászólók zöme kifejtette, hogy a bírálatok nem Magyarországnak, hanem a magyar kormánynak szólnak. Az Európai Néppárt frakciójából — a fideszeseket kivéve — két lengyel képviselő mondott véleményt. Mindketten úgy vélekedtek, hogy a magyar kormány megsérti az uniós értékeket.
“Alaposan és körültekintően meg fogjuk vizsgálni, hogy sértik-e az uniós jogot a magyar parlament által elfogadott friss jogszabályok” — válaszolta egy német szocialista EP-képviselő kérdésére Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerdán az alkotmányügyi bizottság ülésén. A politikus hozzátette, nehezen érti, hogyan lehet bűncselekménynek minősíteni egy menekült támogatását.
