Az elhízás számos egészségi kockázatot rejt, például 2-es típusú diabétesz, magas vérnyomás és bizonyos daganatos betegségek növekvő rizikóját hordozza. Eddig azonban létezett egy „metabolikusan egészséges elhízás” nevű kategória, amelybe azokat sorolták, akiknek ugyan magas a BMI-indexük, de nincs más olyan betegségük, amelynek az elhízás a fő rizikófaktora. Ez a kategória azonban nem volt pontosan definiálva, de most német tudósok erre tettek kísérletet. Meghatározásuk szerint – amelyet a The Lancet Diabetes & Endocrinology című szaklapban publikáltak, itt arról az elhízásról lehet szó, amely nem jár magas vérnyomással, diszlipidémiával és cukorbetegséggel. Cikkükben azonban feltették azt a kérdést is, hogy hogyan hat önmagában a nők elhízása a kardiovaszkuláris betegségekre – ismertette Dr. Vaskó Péter. A Budai Kardioközpont szakorvosa szerint ugyanakkor problémát jelent, hogy a megfigyelésnél csak nőket vettek figyelembe, holott a fatális kimenetelű kardiovaszkuláris halálozás elsősorban a férfiakat érinti.
A magas BMI önmagában is rizikófaktor
Első körben kiválasztották azokat a tanulmányokat, amelyek legalább 12 évig követték a „metabolikusan egészséges elhízással” rendelkező nőket. Több ilyen, releváns tanulmányt elemezve arra jutottak, hogy az elhízás mindenképpen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát- akár van mellette más metabolikus betegség, akár nincs. Az egyik legnagyobb tanulmányban (Nurses’ Health Study) 90.257 nőt monitoroztak kétévenkénti kérdőívezéssel 1980-2010 közt, akiket különböző kategóriákba soroltak a BMI-jük és szív-érrendszeri egészségük szerint. Közülük az átlagosan 24 éves követési időszak alatt 6.306 nőt diagnosztizáltak kardiovaszkuláris betegséggel, 3.304 esetben regisztráltak szívinfarktust és 3080 esetben stroke-ot.
Az elemzésekben tekintetbe vették a befolyásoló tényezőket a fizikai aktivitástól a dohányzásig és a családi halmozódásig, és arra jutottak, hogy a „metabolikusan egészséges elhízás” nem nevezhető ártalmatlan állapotnak. Azoknak a nőknek ugyanis, akik ebbe a kategóriába tartoznak, 39 százalékkal nőtt a szív-érrendszeri betegségek kockázata, a normál BMI-be tartozó hölgyekhez képest. A cikk szerint a magas BMI-vel rendelkező, bár magas vérnyomástól és vércukorszinttől mentes nőknek nem szabad illúziókban ringatniuk magukat, és fokozott figyelmet kell fordítaniuk a fizikai aktivitásra és az egészséges táplálkozásra. Ugyanakkor dr. Vaskó Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapítás nincs a szakma által is elfogadott tanulmányokkal alátámasztva, tehát további kutatások szükségesek a témában.
Hosszútávú hatásokat kell kivédeni
„A szív- és érrendszeri betegségek jobbára hosszú folyamat eredményeként jönnek létre. Így például a koleszterinek egyik fajtája, az LDL-koleszterin az artériákban lerakódva érelmeszesedést okoz, ami később többek közt stroke-ot vagy szívinfarktust eredményezhet. Tehát alapvető jelentőségű a koleszterinszint csökkentése, erre jó módszer a DASH-étrend követése és a fizikai aktivitás. Az ilyen életmód ráadásul nemcsak a „rossz” koleszterin szintjét csökkenti, hanem a „jó”, a HDL szintjét is növeli.
Illusztráció: AFP
Az American College of Endocrinology 2017-ben a fitneszterápiát legalább 30 perces, a hét 4-6 napján végzett, közepes intenzitású mozgásban jelölte meg, amellyel alkalmanként legalább 200 Kcal-t használunk fel. A magas BMI-jű személyeknek – nemtől függetlenül – feltétlenül ajánlott az évenkénti kardiológiai kivizsgálás, ami feltérképezheti a szív- és az érrendszer állapotát, és idejében elkezdett kezeléssel megakadályozhatja, lassíthatja az esetleges negatív folyamatokat – mondta dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.
