Nem elég csak a pénzt önteni a rendszerbe, és várni, hogy a másik oldalon meg majd jön a sok gyerek - hangzott el a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerda esti konferenciáján, ahol szakértők vitatták meg, mi kellene ahhoz, hogy több gyerek szülessen Magyarországon. Emlékezetes: a kormány - élén Orbán Viktorral - áprilisban jelentette be, a következő négy év fókuszában a demográfia áll majd, a cél a népességcsökkenés megállítása. Ennek érdekében mind szélesebb körben egyeztetnének - elsősorban a magyar nőkkel.
A konferenciára azonban nem tudott eljönni Novák Katalin családügyi államtitkár, pedig mint azt Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója is megfogalmazta, ilyen fontos, a társadalom egészét érintő ügyben már az is nagy előrelépés lenne, ha a kormány nem csak a "saját buborékjában" vitatná meg ezeket kérdéseket. - Teljesen legitim döntés, hogy a kormány növelni akarja a születések számát, de ezt csak úgy lehet megtenni, ha figyelembe veszik az egyéni véleményeket, érdekeket is - mondta.
- Elsősorban magas színvonalú, komplex szolgáltatások kellenének szinte minden területen, kezdve a megfelelő bölcsődei ellátás biztosításától - erről Szikra Dorottya szociológus beszélt. Szerinte a több gyermek után járó CSOK-tól és családi adókedvezményektől azért nem lehet nagy sikert remélni, mert hazánkban nem a harmadik vagy negyedik, hanem már az első gyermek vállalása jelenti a valódi problémát. Úgy véli, a támogató szociálpolitika mellett az apák szerepvállalására is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, mert a gyermekvállalás nem csak "nőügy".
Vajda Róza, az MTA kutatója pedig arra mutatott rá: a társadalom és a politika felelőssége az anyaszerep elavult sztereotipizálásában is megmutatkozik. Szerinte a nemzetközi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy azokban az országokban növekedik a születésszám, ahol az állam támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek összhangot teremtenek a munka és a magánélet között. Magyarországon azonban a nők többsége választásra kényszerül: vagy dolgozik vagy gyereket szül.
