Az ügy előzménye, hogy Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila 2016. decemberében hatósági eljárást indított a Szcientológia Vallási Egyesület adatkezelése miatt. A NAIH elnöke a beszerzett adatok alapján nem sokkal később feljelentést tett személyes adattal visszaélés, adócsalás, kuruzslás és kiskorú veszélyeztetése miatt, azzal, hogy más bűncselekmények sem zárhatók ki.
A NAIH 2017. októberében lezárta a hatósági eljárást, jogellenes adatkezelés miatt 20 millió forint bírságot szabott ki és átadta a lefoglalt iratokat a Nemzeti Nyomozó Irodának. Az NNI október 17-én elrendelte a házkutatást, motozást és lefoglalást az egyesület Váci úti székházában. Ezt másnap végre is hajtották.
A házkutatás ellen panasszal élt a szcientológusok képviselője, ezt azonban a Fővárosi Főügyészség elutasította. Az elutasító határozat ellen a szervezet jogi képviselője felülvizsgálati indítványt nyújtott be, ennek a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája 2018. február 9-én viszont már helyet adott, és a házkutatást, motozást és lefoglalást elrendelő határozatot hatályon kívül helyezte.
A nyomozási bíró arra hivatkozott, hogy az elrendelő határozatban személyes adattal visszaélés miatt indult eljárásról van szó, a nagyobb súlyú kémkedésre csak később történt utalás, az arra utaló adatok a nyomozati irathalmazból nem kerültek elő. Úgy vélte, sérült a szükségesség és az arányosság elve, mivel a hatóság más módon is megszerezhette volna az iratokat. Hiányosságként hozta fel továbbá, hogy az elrendelő határozat nem utalt arra, milyen bizonyítékok megszerzésére irányult az NNI akciója.
A nyomozási bíró végzése ellen a legfőbb ügyész nyújtott be jogorvoslati indítványt, arra hivatkozva, hogy az törvénysértő volt. A legfőbb ügyész szerint a lefoglalás kérdésében nem is volt hatásköre a nyomozási bírónak, mivel azt nem ügyész rendelte el, a házkutatás és a motozás elrendelésének pedig megvoltak a feltételei.
A Kúria csütörtöki nyilvános tárgyalásán megállapította, hogy törvénysértő volt a nyomozási bíró végzése, amelyben helyt adott a lefoglalás elrendelése miatt benyújtott felülvizsgálati indítványnak és hatályion kívül helyezte azt. A Kúria egyetértett a legfőbb ügyésszel: a nyomozási bírónak nem volt hatásköre dönteni a kérdésében.
A bíróság szerint mivel feltehetően folyamatos, rendszerszintű volt az egyesületnél az adatgyűjtés- és kezelés, ezért feltehetően a NAIH-vizsgálat óta is keletkeztek adatok, ezeket pedig le kellett foglalni a nyomozáshoz. A bíróság szerint az adatokat máshogyan nem lehetett volna beszerezni, az nem volt elvárható, hogy az egyesület önmaga átadja a bizonyítékokat, így a rendőri intézkedés nem sértette a szükségesség elvét. A Kúria szerint az arányosság elve sem sérült, mivel nem létezik olyan, hogy "kevésbé alapos" házkutatás, és a vallásgyakorlást sem akadályozta a lefoglalás. A Kúria ítélete jogerős.
Az egyesületnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is folytat eljárást, ebben az ügyben február 15-én tartottak házkutatást az egyház központjában.
