A remek és valóban karizmatikus filmszínész John Malkovich nálunk is járt már színházi esttel és bizonyította is, hogy színházban is megállja a helyét. Tavaly például a Művészetek Palotájában a Just Call Me God (A diktátor utolsó beszéde) című produkcióval érkezett, amellyel valóban erős színházi atmoszférát teremtett. Ráadásul fontos témával jött, hiszen a hatalom természetrajzáról vallott a férfi-nő kapcsolatot is beillesztve a tematikába. Ezért is kísérhette fokozott várakozás mostani fellépését a Budapest Kongresszusi Központban. Még az sem adott különösebb gyanúra okot, hogy nem színházi térbe szervezték az eseményt, hiszen a Müpa is elsősorban koncertterem. Ám amikor kiderült, hogy az előadás két részből áll és egy önálló „felvonást” kap az egyébként kiváló Óbudai Danubia Zenekar koncertje akkor már felvetődhettek aggályok. Negyvenöt-ötven percet játszott az együttes, főként népszerű műveket, vetítéssel kísérve, többek között Piazzola dallamaival megágyazva a majdani szövegnek, melynek szerzője argentin és a cselekmény Buenos Airesben játszódik. Még érzéki tangó is járt a zenéhez. Tehát az előjátékkal nem volt baj, vártuk a beteljesedést. Meg is érkezett a színpadra John Malkovich sötét öltönyben és ahogy már többször megtapasztalhattuk karizmájával rögtön betöltötte a Kongresszusi Központ nem kicsiny csaknem telt házat vonzó termét. A meghirdetés szerint az amerikai világsztár a Report on the Blind című önálló estjét kínálta a magyar közönségnek.
Az előadás szintén a színlap szerint az argentin író, Ernesto Sabato On Heroes and Tombs című novellájának egyik fejezetére épült, melyet Alfred Schnittke késő huszadik századi orosz zeneszerző Concerto zongorára és vonószenekarra című alkotása egészített ki. Aztán ha tüzetesebben megnéztük a felvezetést, kiderült, hogy felolvasóestről van szó. Ez azért már illúziórombolóbb, hiszen a felolvasás a legritkábban értelmezhető színpadi helyzet. És sajnos az aggodalom be is igazolódott, Malkovich hol felolvasta, máskor elszakadva a papírtól és a papírt tartó állványtól fejből mondta a húsz-huszonöt percnyi szöveget. Persze hatásosan. Jól is állt neki, hiszen a novella főhősének van egy mániája, mely szerint a vakok irányítják a világot. És ez a „kattanás” vezet oda, hogy gazember lesz (mint III. Richárd) és próbál szembenézni a bűneivel, felvetve morális és filozófiai kérdéseket, sőt az Istennel is perlekedik. Illik a zenei mű is a szöveghez, a zenekar, a karmester és a zongorista szólista is mindent megtesz a sikerért, csakhogy az igazi színház már csak az idő rövidsége és a civil szituáció miatt is ezúttal elmaradt. Láttuk, hallottuk Malkovichot, de ha színészi nagyságáért szeretnénk rajongani, jobb ha beteszünk egy jó Malkovich-filmet, vagy abban reménykedünk legközelebb azért egy értékelhető színházi produkcióval érkezik. Akik nagyon sokat fizettek azért, hogy bejussanak a Kongresszusi Központba joggal lehet komoly hiányérzetük.
Infó:
John Malkovich – Report on the Blind
Közreműködik: Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Dirk Brossé
Budapest Kongresszusi Központ
