A magyarok a 64 százalékos uniós átlagnál nagyobb arányban vélik úgy, hogy jól jártunk az európai integrációval. A lakosságnak nagyjából a fele azért vélekedik így, mert az Európai Unió új munkalehetőségeket teremt az embereknek, és hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. Egyharmaduk szerint javítja az életszínvonalat.
Mindez a legfrissebb, szerdán közzétett Eurobarometer felmérésből derül ki, amelynek során tavaly szeptemberben és októberben 27,601 15 év fölötti európai kérdeztek meg személyesen az EU 28 tagállamában. A közvélemény-kutatók Magyarországon 1050 interjút készítettek.
Egy évvel az európai parlamenti választások előtt, a kérdezőbiztosok arra voltak kíváncsiak, hogy a polgárok támogatják-e hazájuk uniós tagságát, hogyan értékelik a képviselő-testület szerepét és mennyire tartják fontosnak saját részvételüket a demokratikus választásokon. A válaszadóknak azt is fel kellett sorolniuk, hogy milyen fenyegetésekkel szemben várnak védelmet a közösségtől. Emellett értékelték a demokrácia működését hazájukban és az Európai Unióban, továbbá véleményt mondtak az új pártalakulatok választási esélyeiről.
Magyarországon az EU megítélése kifejezetten pozitív, és az uniós átlagnál kedvezőbb a vélemény az Európai Parlamentről is. A magyaroknak valamivel kevesebb, mint a fele szeretné, hogy a képviselő-testület fontosabb szerepet játsszon, ami megegyezik a többi tagállam lakóinak a nézetével. Ez különösen azért figyelemre méltó, mert a magyarországi jogállamiságot már vagy féltucat jelentésben bíráló EP a kormánypropaganda támadásainak állandó célpontja.
A migrációellenes kampány azonban hatásosnak bizonyult: a magyar megkérdezettek legnagyobb hányada szerint az EU-nak elsősorban a terrorizmussal és az ellenőrizetlen migrációval szemben kellene megvédenie az embereket. Ez utóbbit az uniós átlagnál (35 százalék) jóval többen (51 százalék) tartják az állampolgárokat érő fenyegetésnek.
A 28 tagállam válaszadóinak kis híján a fele úgy gondolja, hogy fontos szavazni az európai parlamenti választásokon. Ez az arány Magyarországon 51 százalék. De arra a kérdésre, hogy részt fog-e venni a következő EP választásokon, csak a magyarok 28 százaléka válaszolt egyértelmű igennel, további 23 százalék elég valószínűnek mondta a részvételét.
A felmérés azt is vizsgálta, hogy az emberek mennyire vannak megelégedve a demokrácia minőségével a hazájukban és az EU-ban. Magyarországon a polgárok elégedettebbek a demokrácia működésével uniós szinten (58 százalék), mint odahaza (55 százalék). Ugyanez jellemző például a lengyelekre, a bolgárokra, a románokra és a szlovákokra is. A csehek viszont jóval kedvezőbb osztályzatot adnak a hazai viszonyaiknak, mint az európainak. Dániában, Luxemburgban és Hollandiában az emberek 80-90 százaléka nem lát zavart a demokrácia működésében. A sereghajtó Görögországban viszont 28 százalék ez az arány.
Az előző EP választások óta 70 új párt és pártszövetség alakult az EU tagállamaiban. A legismertebbek az Emmanuel Macron francia államfő által alapított Köztársaság lendületben, a spanyolországi Podemos és az olaszországi Öt csillag mozgalom. A friss alakulatok közül 43 már be is jutott a nemzeti parlamentekbe, a legtöbb Lettországban, Olaszországban, Szlovákiában és Szlovéniában.
A politikai fősodortól magukat elhatároló alakulatok létrejöttét az európai választópolgárok többsége inkább kedvező, semmint kedvezőtlen jelenségnek tartja. 56 százalékuk úgy gondolja, hogy ezek a pártok valódi változást hoznak, és csak 38 százalékuk véli azt, hogy fenyegetést jelentenek a demokráciára. Érdekes, hogy Magyarországon ez utóbbiak 44 százalékon állnak. De ugyanígy az átlagot meghaladó, 67-67 százalék azoknak a magyar válaszadóknak a száma, akik szerint az új politikai pártok és mozgalmak jobb megoldásokat találhatnak a problémákra, illetve biztosíthatják a szükséges és igazi változást.
Antonio Tajani, az EP elnöke a felmérés brüsszeli bemutatóján azt mondta: a következő képviselő-testületben valószínűleg több euroszkeptikus képviselő fog helyet foglalni, mint a jelenlegiben.
