- Feledékeny elnök

Ha köztársasági elnökünk hosszú hallgatásával már ennyire kiböjtöltette velünk a választás környéki zűrzavaros időszakot, az országgyűlés alakuló ülésén egy kicsit izmosabb beszédet vártam tőle. Jó, jó, igaza van, talán mégsem kellene kamupártoknak százmilliókat fizetni közpénzből. De ezt már négy éve is tudta! S azt is, hogy ezeknek eszük ágában sincs e pénzt kampányra költeni, és a nulla százalék körüli „eredmény” után gyakorlatilag ez nem behajtható. Arra viszont már egyetlen perce sem jutott, hogy mi remélhető például az elkövetkező négy évre szóló kormányprogramtól. Arról sem ejtett szót, hogy miért, és kinek jó az, ha szembemegyünk szinte egész Európával, saját szövetségeseinkkel, az EU-val. Azt sem tartotta említésre méltónak, hogy a közmédiát teljes egészében kisajátította a kormányzat, s a tömegtájékoztatás fontos szegmensei – a vidéki, megyei lapok – mind központi irányítás alá kerültek. Nem tett említést az egészségügy, az oktatásügy, és a fiatalok kivándorlásának súlyos problematikájáról, s egyáltalán arról: miféle jövő vár az itthon maradottakra? Azt is kifelejtette Áder János, hogy évek óta botrányos az EU-s pénzek magyarországi felhasználása, hogy példátlan mértékű a korrupció, és érdekes módon rendre kormány-közeli körökhöz, sokszor Orbán Viktor hozzátartozóihoz vezetnek a szálak, miközben a kormány hallani sem akar az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról… Mindezek árnyékában álságosnak, cinikusnak, és arcátlanságnak tartom, hogy zárszavában Áder János nem restellte kimondani az útravalónak szánt idézetet: A haza minden előtt.