Már 40 fölé emelkedett az észak-indiai Uttar Pradesh és Radzsasztán tartományokban pusztított homokvihar áldozatainak száma. Az embereknek ugyanis nem volt idejük elmenekülni a vad széllökések elől, amelyek romba döntötték házaikat, fákat téptek ki falvak, városok százaiban. A kidöntött fák által eltorlaszolt utak a mentést is nehezítették. A 130 kilométeres sebességű szél által felkapott por sötétségbe borította Észak-India több részét. Villámcsapások romboltak le sok házat, amelyekben a lakók éppen aludtak. Mritunjay Mohapatra, az indiai meteorológiai szolgálat főigazgatója szerint a nyári meleg ciklon-szerű légmozgást idézett elő Haryana állam felett. Az elszabadult viharokat az Eurázsiából érkező alacsony nyomású nedves levegő és a forróság találkozása idézte elő - tette hozzá Mahesh Palawat, egy Új-Delhi időjárás megfigyelő szervezet főmeteorológusa, aki megjegyezte, ilyen erősségű porviharok nem megszokottak errefelé. Radzshasztán nagy része sivatag, ahol már most 40 fok fölötti volt a hőmérséklet.
A Nature tudományos folyóirat egy 2011-es cikke szerint a levegőszennyezés és a globális változások miatti hőmérséklet-emelkedés a felelős a viharok vadabbá válásáért. Viharok mindazonáltal nem ritkák a monszunt megelőző időszakban, így de egy radzsahasztáni tisztviselő szerint ilyen erősségű még nem fordult elő az elmúlt húsz évben.
Nem sokkal az indiai katasztrófa után Törökországban történt váratlan esemény. Ankara Mamak kerületében számítottak ugyan a viharra, de azt várták szombat délután, hogy ez három órán át tart majd. Mindössze kilenc perc azonban elég volt arra, hogy a víz elöntse a városrészt. Hat ember sérült meg, és 160 autót rongált meg a természeti csapás, amelyről Mustafa Tuna, Ankara polgármestere azt mondta, ilyent még sosem láttak.
Ezek után Mika Jánost, az Eszterházy Károly Egyetem professzorát, éghajlatkutatót kérdeztük arról, levonhatók-e olyan következtetések ezekből az időjárási eseményekből, amelyek valamilyen tendenciát sejtetnek. A porviharról a szakember elmondta, arra a területre jellemző a szárazság. Az ilyen esemény annak következménye, hogy hosszú ideig nem esik az eső, közben a párolgás szárítja a talajt, amelyben nincs víz, hogy összetartsa. A port így a szél könnyebben felkapja. A Radzsasztáni sivatagban 40 foknál jóval magasabb is lehet a hőmérséklet, a híradásokban 55 fok is előfordult, ennek a szárazság is az oka, ilyenkor a hőmérséklet gyorsabban meglódul. Ez a magyarországi homokos területeken is előfordul, ha nem is ilyen mértékben. Mika János elmondta, a szélsőségek esetében nem könnyű átlátni a tendenciákat, az egymáshoz hasonló folyamatok áttekintéséhez több évtized kellene, hogy kiderüljön, tényleg megváltoztak-e a dolgok. De azt például látjuk, hogy miközben 2002 és 2013 között a levegő hőmérséklete nem nagyon emelkedett, az óceánoké igen: a víz nyelte el azt a többlet hőt, amely a Földön, az üvegházhatású gázok miatt keletkezett. A levegő két méter magasságban mért hőmérséklete azelőtt nagyon sokáig az elvárásoknak megfelelően emelkedett, de nincs olyan modellünk, amely jelezte a volna a várt melegedés ilyen hosszú elmaradását. A hő másképpen oszlott el, mint ahogy számították – magyarázta a kutató. Most azt látjuk, a 2014-17 közötti években a levegő melegedése sokat behozott abból, ami az előző 11 évben elmaradt. Ami Ankarában történt, az a mérsékelt égövben tendenciának tekinthető: átlagosan szárazabb az idő, kevesebb a csapadék, de az rövidebb idő alatt hullik le, nagyobb mennyiségben. Ezt a jelenséget is megfigyelhetjük hazánkban is. Hogy ott ilyen nagyon nagy mennyiség esett hirtelen, annak az lehet az oka, hogy a levegő páratartalma – délebbre járunk – igen magas, ez zúdulhatott a városra a heves záporban – tudtuk meg Mika Jánostól.
