Jó színészek az urak, Orbán szellemi elitjének a jelesei. Ott állnak a strázsán, kiemelt pozíciókban, előkelő közéleti tisztségekben, védik a szélsőjobb becsületét, illetve azt, amit lelkük rejtett bugyraiban annak vélnek. De mi lesz a Jobbikkal, most, hogy Vona Gábornak búcsúznia kell? Valójában az igazi tét már nem is ez.
Honi és nemzetközi kitekintésben az, hogy szervezetten milyen erő töltheti be a sajnos hagyományos magyar szélsőjobboldal szerepét, melyik foglalja el a parlamenti patkóban azokat a padokat, ahol a nem is olyan messzi múltban még a MIÉP és Csurka püfölte a dobokat, emlékeztetvén rá: erre a harcmodorra mindig volt fogadókészség itt, ezeken a közép-európai tájakon.
Nem elég engedelmesen bólogatni a vezéri kinyilatkoztatásokra, néha nem árt odafigyelni más hangokra is. Amelyek múlt hétfő reggel óta azt mondják és írják, Madame Le Pen a Szajna partján pórul járt, az európai szélsőjobbnak új fővárosa van. És új büszke igehirdetője.
