Már nincs több kérdés. Feketén-fehéren kiderült: Orbán Viktornak igaza volt. Az újabb kétharmad őt igazolja. Mindent, amit mondott és mindent, amit tett.
Igaza volt, amikor egyetlen témára fűzte fel választási kampányát. Elhitték neki, hogy megvédi Magyarországot. Azt is, hogy meg kell védeni. A félelemre, a rettegésre, a gyűlöletre apellált, és jól számított.
Igaza volt, amikor - jó előre - átalakította a választási rendszert. Így jelentős győzelmet arathatott, még akkor is, ha a pártjára nem voksoltak többen, mint ellenfeleire. Jól kalkulált, amikor az ellenzék megosztottságát hangsúlyozta. És bejött neki, amikor nem kormány-, hanem ellenzékváltó hangulatot jósolt.
Igaza volt, amikor megszerezte a fennhatóságot a média nagy része felett. Ezzel elérte, hogy - Budapest kivételével - szinte mindenütt a párt és a kormány üzenetei jelenjenek meg. Így lényegében korlátlanul érvényesülhetett a propaganda.
Igaza volt, amikor győzelemre számított. És nem érdekelte, hogy néhány korábbi választás azt mutatta, ha sokan mennek el szavazni, az nem jó a Fidesznek. Tudta ugyanis, hogy képes növelni a tábort, mert sokan elhiszik, hogy támadnak minket. De beleszámította azt is, hogy lesznek olyanok, akik a jobb a békesség jelszavával a változatlanságra voksolnak.
Most pedig learatja a babérokat. Minden bejött, amit elképzelt. És hiába mondja, ilyenkor kell szerénynek lenni. Mert ott vannak mellette, akik eddig is az ő dicsfényében sütkéreztek, és azt hiszik, most még inkább eljött az idejük. A megmondóemberek, akik mindig megmondták, amit a főnök kijelölt nekik. Ha valaki nem tudná, miről van szó, nézze meg, hogyan énekelte a Kossuth-nótát - Orbán Viktor mellett - Semjén Zsolt.
A tanulságokat mindenki levonhatja. Magyarország magyar ország maradt. Meglátjuk, ez pontosan mit jelent.
