- Nem csak ápolatlanság okozhatja az egyik "legcikibb"problémát

Nehéz megállapítani
Nem biztos, hogy tisztában vagyunk vele, de az ellenkezője is előfordul: azt hisszük, rossz a leheletünk. Intő jel, ha beszélgetés közben az emberek megdörzsölik az orrukat vagy hátrébb lépnek. A legegyszerűbb kiderítési mód, ha megkérdezünk valakit. Ha ezt túlságosan kínosnak érezzük, nyaljuk meg a csuklónk belső felét vagy a kézfejünket, és egy perc múlva szagoljuk meg. A nyelvünk is jó jelző lehet, ha fehéres filmréteg vonja be, valószínűleg a leheletünk is kellemetlen. Használhatunk fültisztító pálcikát is: töröljük meg vele óvatosan a nyelvünk hátsó részét, majd szagoljuk meg. Ha besárgul, az a nyelven lévő kénvegyületekre utal, amelyek a szájszagért is felelősek - írja a HáziPatika.

Mi okozza?
Rossz lehet a lehelet, ha nem eszünk, nem iszunk, vagy reggel kimarad a fogmosás. Bizonyos ételek fogyasztása után hiába mosunk fogat, órákkal később is kellemetlen illatot áraszthatunk. A dohányzás, az alkohol- és a kávéfogyasztás, de az alacsony szénhidráttartalmú diéta is okozhat rossz leheletet. A cukor amellett, hogy hizlal, fogszuvasodás okoz és ezáltal még a szánkat is büdössé teszi, ezért étkezés után, ha nem tudjuk kiöblíteni a szánkat, kapjunk be egy cukormentes rágógumit.

Tartósan rossz leheletet leggyakrabban a száj nyálkahártyájának kiszáradása, vagyis az okozza, hogy nem iszunk elég vizet vagy száraz levegőjű környezetben vagyunk. Ilyenkor a szervezet csökkenti a nyálkiválasztást, a nyelvünkön lévő baktériumok elszaporodnak. A nem megfelelő szájhigiénia is rossz szájszaghoz vezet, hiszen a fogak között megtapadó, el nem távolított ételmaradványok bomlásnak indulnak. Dr. Benkő Krisztina, az Oxygen Medical fogorvosa a Népszavának elmondta, elsősorban a fogak között és a nyelven elszaporodó baktériumok, a lepedék, a fogkő, a bölcsességfogak körüli mély tasakokban, vagy a nagy, mély, szuvas üregekben, gyökerekben elszaporodott baktériumok lehetnek a rossz lehelet szájüregi okai. Az elegendő nyál hiánya fogszuvasodáshoz is vezethet, ami szintén szájszagot okoz.

A plakk, a fogakra rátelepülő ragadós bevonat összegyűjti a baktériumokat, amelyeket napi két fogmosással és a szűk résbe is beférő fogselyem használatával ki lehet tessékelni. A szájvíz extra védelmet nyújt a baktériumok ellen, de a szájöblítés vízzel is hasznos, különösen étkezés után ajánlott, mert megszabadít a fogak zugában megakadó ételmaradványoktól. A nyelven lévő lepedékben tanyázó baktériumoktól úgy lehet legkönnyebben megszabadulni, hogy a fogkefével óvatosan átsimítjuk a nyelvet – olvasható a HáziPatikán. A lepedék a fogakon, ínyen, sőt nyelven összegyűlő, ragacsos, vékony filmréteg, amely elsősorban baktériumokból áll. Amennyiben ez több rétegben is rárakódik a fogakra, ínyre, a nyálban található ásványi anyagokkal is összekeveredve, fogkő jön létre. Az, hogy kinél mennyi lepedék rakódik le a fogakra, illetve az ínyre, valamint, hogy ebből pontosan mikor lesz fogkő, egyénenként változó.

Dr. Benkő Krisztina a megfelelő fogtisztításhoz elektromos fogkefét ajánl, és azt, hogy a fogközöket fogselyemmel, interdentális tisztítókefével mossuk. Fontos, hogy rendszeresen járjunk szájhigiéniai kezelésekre: szedessük le a fogköveket, lepedéket, fertőtleníttessük át a tasakokat, a szuvas üregeket tömjük be, távolíttassuk el a rossz fogakat és szükség esetén a bölcsességfogakat is. Ha ezek után pár napon belül nem érezhető javulás, lejjebb kell menni, általános orvosi vizsgálatokra van szükség. Nagyon sok krónikus betegség jár ugyanis kellemetlen lehelettel, sőt bizonyos esetekben a jellegzetes szájszag a diagnózis felállítását is segítheti – cukorbetegség esetén acetonos-édeskés a lehelet, az ammóniaszag pedig vesebetegségre utalhat -. Rossz szájszagot okozhatnak a fül-, orr- és melléküreg betegségei, garatproblémák, mandulagyulladás, gyomor- és bélproblémák, reflux és felborult anyagcsere-egyensúly, de akár daganatos betegségek is.

Ha a fogmosás nem elég

A HáziPatika összeállításából kiderül, természetes módszerekkel is tehetünk a megfelelő szájhigiéniáért. Az olajos öblögetésnek évezredes hagyománya van, hívei szerint számos egészségügyi problémát megelőzhetünk a segítségével, mert az olajba ragadó baktériumokat kiköpjük. Az öblögetéshez ideális a kókuszolaj, aminek gyulladáscsökkentő és antimikrobális hatása is van. Vegyünk a szánkba egy kiskanál olajat, alaposan, akár 15 percen keresztül is forgassuk át. Ne gargarizáljunk és ne is nyeljük le! Miután kiköptük, a szokásos módon alaposan mossuk meg a fogunkat.

A szódabikarbóna semlegesíti a szájban a savakat, csökkenti a baktériumok számát, és elűzi a kellemetlen szájszagot is. Nedvesítsük be a fogkefénket, mártsuk szódabikarbónába és dörzsöljük át a fogakat. Alaposan öblítsük ki a szájat langyos vízzel! Hetente 1-2 alkalomnál többször ne alkalmazzuk, mert károsíthatja a fogzománcot.

Az aloe vera nedvét sokan csak sebgyógyítóként, bőrregenerálóként ismerik, pedig antimikrobális hatásai is vannak, így képes elpusztítani azokat a baktériumokat, amelyek a lepedékképződésért felelősek. Nyomjuk ki egy friss aloe vera levél nedvét, és alaposan dörzsöljük be vele a fogakat és az ínyt. Hagyjuk hatni tíz percen keresztül, majd langyos vízzel öblítsük ki a szánkat.

A fogfájás egyik ismert "gyógyszerét," a szegfűszeget a plakkokért felelős baktériumok ellen is bevethetjük. Keverjünk össze egy teáskanál őrölt szegfűszeget annyi olívaolajjal, hogy jól kenhető pasztát kapjunk. Dörzsöljük be a fogainkba és az ínyünkbe, majd alaposan öblítsük ki a szánkat langyos vízzel! Akár naponta is ismételhetjük.

A fekete teát szájvízként is használhatjuk, a benne található vegyületek ugyanis antioxidáns és antimikrobális hatásúak, így a kellemetlen szájszag és a lepedékképződés ellen is hatásosak. Készítsünk erős teát, kihűlés után öblögessünk vele néhány percen keresztül.

 

Természetes fogkefék

Minden olyan zöldség és gyümölcs fogyasztása előnyös, amelyet alaposan meg kell rágni (alma, zellerszár, sárgarépa), ezek ugyanis "természetes fogkefeként" működnek, és az „öblítő” hatású nyáltermelődést is fokozzák. Szintén ezért előnyösek a csípős, fűszeres ételek, a sajtokban található ásványi anyagok pedig erősítik a fogzománcot..