Szoknyás férfiak keltettek feltűnést az Üllői úton.
Még a Groupama Aréna bejáratainál posztoló rendezők is megmosolyogták a jellemzően népviseletbe és futballmezbe öltözött vendégszurkolókat, akiknek jelenléte annyira azért nem hathatott újdonságként, hiszen városszerte már hétfőn is fel-felbukkantak skót drukkerek. Szép számmal elkísérték csapatukat, többen viszont érvényes belépőjegy nélkül érkeztek. Akik eljutottak az arénáig, már a találkozó előtt egy órával is a helyükön voltak, vidáman daloltak, noha ugyanúgy kikaptak pénteken, mint aktuális vendéglátójuk. Igaz, Skócia nem a sehol nem jegyzett Kazahsztán, hanem a világbajnokságra készülő Costa Rica előtt hajtott fejet...
A magyarokat felkészítő Georges Leekens módosításokat ígért a kazahok elleni szégyenteljes kudarc után, s változtatott is, keddi kezdőcsapata öt ponton módosult az előzőhöz képest. Ezúttal Guzmics Richárd, Hangya Szilveszter, Lovrencsics Gergő, Pintér Ádám és Varga Roland hallgathatta kezdőjátékosként a Himnuszt, Bese Barnabás, Botka Endre, Elek Ákos, Nikolics Nemanja és Ugrai Roland csupán a későbbi pályára lépésben reménykedhetett. A mérkőzést megelőzően a lelátó népe és a játékosok gyászszünettel adóztak a hazai labdarúgóliga korábbi elnöke, a hétfő este elhunyt üzletember, Demján Sándor emléke előtt.
A találkozó magyar lehetőségekkel kezdődött. Előbb a Szalai Ádám átadásával meglóduló Dzsudzsák Balázsnak volt egy halovány lövése a 4. percben, majd kettővel később egy szöglet után volt átmeneti veszélyben a skótok kapuja. Gulácsi Péternek először a 8. minutumban, egy szabadrúgás után volt védeni valója.
A körülbelül 8000 hazai drukker hangereje először igazán a 20. percben emelkedett, amikor Varga Roland és Dzsudzsák állt oda egy szabadrúgáshoz, Alan McGregor azonban utóbbi játékos lövését szögletre mentette. A továbbiakban a tribünökön helyet foglalók – meglepetésre többnyire a skótok is – csendes szemlélői voltak a folytatásnak, igaz, sok érdemi nem is zajlott a gyepen: egy ízben Guzmics Richárd hozta a frászt a hazaiakra, miután a 26. percben eladott labdája után Callum McGregor célozhatott Gulácsi kapujára.
Amikor már úgy tűnt, csendben leperegnek az első játékrészből hátralévő percek, Kleinheisler László feleslegesen buktatta a tizenhatos sarkánál Ryan Frasert – büntető következett, amelyet Charlie Mulgrew hagyott ki, vagy ha úgy tetszik, Gulácsi pofozott kornerre, így félidőre gól nélküli állásnál vonulhattak a felek. Pedig a lefújás előtt Guzmics fejese csak azért nem talált utat a hálóba, mert az egyik vendégvédő jókor volt jó helyen...
A második játékrész nem ott folytatódott, ahol az első abbamaradt, a 48. percben percben ugyanis hátrányba került Magyarország, miután Matt Phillips a magyar védőktől nem zavartatva passzolt a kapuba. Az aréna hazai szektorai elcsendesedtek, Leekens pedig Németh Krisztiánra cserélte a csapatkapitányt, Dzsudzsák Balázst.
Legközelebb Varga szögletet érő lövésénél, a 60. percben harsant fel a "ria, ria..."kezdetű rigmus, majd később Szalai két helyzete után, a vége előtt alig negyed órával beálló Böde Dániel, majd kisvártatva Nikolics Nemanja beállását pedig egészen komoly üdvrivalgás fogadta. Kedd este viszont a klubcsapatában rendre eredményes támadópáros sem segített, a végeredmény már nem változott: Leekens második magyarországi mérkőzése is vereséggel ért véget.
Igaz, a kazah-mérkőzés után ezen már annyira sokan talán nem is lepődtek meg.
