Sebes György elegáns jegyzetet írt az antirasszista tevékenységért adományozott Radnóti-díj kitüntetési ünnepségéről. Felmérte, felismerte az esemény aktuális jelentőségét is. A jegyzetben a díjazottak sorában felsorolás-szerűen művészt, írót, jogászt, polgármestert emlegetett. Nem magamért szólok, de sajnálom, hogy az elismert személyiségek elismert szakmái közt a tanárét, pedagógusét nem említette.
Pedig nemcsak, hogy közöttük voltunk (a laudációkat is egy pedagógus-asszony olvasta fel), hanem fontos döntés volt a díj alapítói szerint, hogy a jövő nemzedék immunitását, aktív antirasszista magatartását kitartóan (olykor eredménnyel) szolgáló szakma is említésre kerüljön. Hiszen vagyunk, akik arra tettük életünket, pályánkat, szakmai becsületünket, hogy a Jordán Tamás idézte Radnóti-sorok („mondjátok hát, hogy nem reménytelen”) bízvást érvényesüljenek.
