Egyes fórumokon már a Facebook elnokiásodásáról beszélnek – talán okkal, mi azonban most mégsem a világ egyik legértékesebb cége, hanem az ún. demokratikus nyilvánosság miatt aggódnánk. Pillanatnyilag a Facebook a bolygó legolvasottabb médiája - bár nem hajlandó médiaterméknek tekinteni magát. Annyiban igaza is van, hogy semmilyen tartalmat nem állít elő, ám mégis különféle kontentek – részben a felhasználóktól, részben a professzionális tartalomgyártóktól származó anyagok – továbbadásából él, anélkül azonban, hogy a közvetített tartalmakért akár csak annyi felelősséget vállalna, amennyit mondjuk az Index blogketrece kénytelen vállalni a rajta felbukkanó blogokért.
Ha a Facebook tradicionális médiacég lenne, most alighanem bezárnák azért, amit csinált. Azt ugyanis még egy bloggyűjtő portáltól sem tűrnék el a fejlett világ törvényei, hogy egy vállalkozás a felhasználók személyes adatait továbbértékesítési céllal át- vagy eladja másnak, illetve hozzájáruljon, hogy az adatokat megszerző harmadik fél az eladó (esetünkben a Facebook) felületén a személyes információkhoz és preferenciákhoz igazított, sokszor tudottan hamis, gyűlöletkeltő és manipulatív tartalmakkal bombázza az ott megfordulókat.
Márpedig úgy fest, hogy a Cambridge Analytica nevű cég a Facebook révén és közreműködésével, a fenti módszerrel érdemben beavatkozott az amerikai elnökválasztás, illetve a nagy-britanniai Brexit-népszavazás eldöntésébe. Hogy mi másba még, az a közeljövőben ki fog derülni (Romániában is vizsgálódnak már), de nyugodtan legyünk biztosak benne, hogy az eddig jobbára a „baloldalisága” meg a „liberalizmusa” miatt kritizált, ám a bizonyítékok alapján sokszor a jobboldal által felhasznált vállalkozás részvényárfolyama nem véletlenül zuhan, és a Facebook arcának számító Zuckerberg sem ok nélkül gondterhelt. Ez pontosan olyan súlyú skandalum, amilyennek már az első olvasásra is tűnik.
Az eset nemcsak az internet tömegesedésével egyidős tételt igazolja (ha a világhálón valami ingyenes, akkor ott te magad vagy a termék – és ez ugyanúgy érvényes a régi meg az új média esetében is), hanem lényegében a Facebookkal és társaival kapcsolatos, összeesküvés-elméletbe hajló gyanakvást is. És alighanem az téved a legnagyobbat, aki azt gondolja, hogy mindez csupán Amerika (meg esetleg Nagy-Britannia) problémája. Egyelőre nem tudjuk, hogy a magyar kormány ügyfele volt-e az adatlopást megrendelő Cambridge Analyticának – a pártokról pedig később is nehéz lesz kideríteni –, az viszont bizonyos, hogy a Facebookon már elindultak a magyar választók jól körülírt csoportjait megcélzó, leginkább a migráns-hisztéria fokozását szolgáló tartalomfolyamok. Ezeket az anyagokat sokszor a fideszes köz- és pártmédia indítja útra, és frissen legyártott, múlt nélküli profilok osztják tovább, nagyon hasonlóan ahhoz, ahogyan Trump és a Brexit szürke kampánya működött. És egyre több jel utal rá, hogy a mi jövőnket is ugyanolyan, az eszünk helyett az indulatainkra ható, konstruált valóság segítségével akarják megírni, ugyanúgy a Facebook beszédes hallgatása mellett.
