A kormány a mostani kampányban nem bíz semmit sem a véletlenre és jelentős pénzosztásba kezdett. A Policy Agenda szerdán publikált jelentésében – amelyről először a 24.hu írt – azt vizsgálta meg, hogy a 2014-es időszakkal összehasonlítva hogyan alakul a választások előtti számla. A Népszava többször írt arról, hogy miközben hivatalosan csak február harmadik hetében indította országgyűlési választási kampányát a Fidesz és a KDNP, a kabinet és kormánypárt valójában már választási üzemmódban volt januárban is. Ezt jelezte akkor az előrehozott egészségügyi béremelés, de megannyi más eset is: már hónapokkal a választás előtt egymást érték a kampányavatások, sikerjelentések.
A Policy Agenda szerint a politikai célú pénzosztogatásoknak három lehetséges formáját látjuk:
Az egyik – ez a klasszikus – a költségvetés általános tartaléka (rendkívüli kormányzati intézkedések és Országvédelmi Alap) terhére történő pénzköltés. Ez az első negyedévben 44 milliárd forint volt, míg április 1-től további 30 milliárd forintot.
A második pénzügyi forrás a belső tartalékok átcsoportosítása. Ezek olyan pénzek, amelyeknek nem volt még konkrét célja, ezért a kormány egy határozattal dönthet a felhasználásukról. Általában ilyenek azok az önkormányzati támogatások, amelyekből a választási kampányban egyre több lesz.
A harmadik forrása a választások előtti költségvetésnek a korábbi években képződött maradványok felhasználása. Ez egyébként az év során még okoz majd problémát.
A három forráson felül van egy „joker-lap”, ez pedig az, amikor a kormány nem mondja meg a fedezetét az adott döntésnek, hanem csupán arról dönt, hogy támogatást ad bizonyos feladatra, és az ellentételezést a nemzetgazdasági miniszternek kell majd előteremteni. Ez utóbbit tehát majd az év második felében csoportosítják át más költségvetési sorokból.
A Policy Agenda szerint a megszokottakon kívül ez a választási kampány tartogat váratlan húzást a kormány részéről. A 2014-es választási időszakkal ellentétben, ebben az évben elővették a költségvetés joker-lapját, és annak terhére jelentős költekezésbe kezdtek. Ezáltal a várakozásokkal ellentétben nem 70 milliárd forintról döntött a kormány január eleje óta, hanem valójában kb. 163 milliárd forint az eddigi számla, és még hátravan a kampányból 3 és fél hét.
A „választási költségvetés” tételei között találhatóak a nyugdíjasoknak szánt Erzsébet-utalvány, egyházi támogatások, de több kisebb önkormányzati beruházás is, illetve sporttámogatás. Az egyik legnagyobb tétel a téli rezsicsökkentés, amely fedezetének egy része szerepel csak a költségvetésben. A többi forrása egyelőre költségvetésen kívüli tétel, amely lényegében az állami cég profitjáról történő lemondás.
Jól látszik az elemzésből, hogy a Fidesz egyáltalán nem nyugodt. Legalábbis 2014-hez képest semmiképpen. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy négy évvel ezelőtt, az év azonos időszakában milyen osztogatás történt. Összeségében 31 milliárd forintot költöttek el, amely a mostani összegnek csupán 19 százaléka. Ehhez jött még a választások utolsó szűk hónapjában 27 milliárd forintos pénzkiadás.
Az intézet úgy véli, veszélyes, hogy az osztogatás egy része jelenleg csupán egy ígérvény, amelynek a fedezetét a választásokat követően kell majd megtalálni. A Policy Agenda szerint miután a kampány egyre „forrósodik”, nehezen elképzelhető, hogy megállna itt a pénzosztás.
