"Nem lehet minden ügyet bíróságra vinni, nem lehet mindent rendeletbe foglalni. A mód, ahogyan egymásról, az európai intézményekről, a demokráciáról, az eltérő hitű és eltérő színű emberekről beszélünk, nos, mindez befolyást gyakorol az ország hangulatára, a demokrácia és a jogállam működésére. Okunk van rá, hogy a magyar kormánnyal és a magyar hatóságokkal nyílt párbeszédet folytassunk erről" – fejtette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában.
A hétfő éjszakai ülésen a képviselők zöme rendkívül sérülékenynek nevezte a demokrácia és az alapvető jogok helyzetét az EU-ban. Sok felszólaló Timmermans szemére vetette a tétlenséget, mondván: ha az Európai Bizottság az évtized elején határozott lépéseket tett volna a magyarországi demokrácia lebontása ellen, akkor ma nem kéne a lengyelországi, a máltai, a romániai vagy a szlovákiai jogállam aggasztó helyzetével foglalkozni. Az alelnök erre közvetlenül nem reagált, de megerősítette, hogy az uniós végrehajtó testület egy sor jogszabály miatt kötelezettségszegési eljárást indított, illetve az EU Bírósága elé citálta Magyarországot. Továbbra is figyelemmel kíséri a "Stop, Soros" törvénytervezet sorsát – tette hozzá.
Frans Timmermans közölte, hogy az év második felében az Európai Bizottság leteszi az asztalra javaslatát a jogállamiság betartását figyelemmel kísérő új uniós mechanizmus létrehozására. Álláspontja szerint jogilag és gyakorlatilag is nehéz lenne összekapcsolni az uniós pénzek folyósítását a jogállamiság követelményével. De igazat adott azoknak, akik úgy vélik, hogy ahol a demokrácia működésével kapcsolatban kételyek merülnek fel, ott jogos fenntartások kísérhetik az európai adófizetők pénzének a szabályok elköltését is. Az aggályok eloszlatásának jó módszere lehet a csatlakozás az uniós források elcsalását, szabálytalan felhasználását vizsgáló európai főügyészi hivatalhoz — mondta. Megismételte azt a bizottsági elképzelést, hogy azok a tagállamok, amelyek nem vesznek részt a hivatal munkájában, 2021 után eleshetnek támogatásaik egy részétől. Eddig 21 tagállam jelentette be, hogy tagja kíván lenni a jövőre felálló intézménynek, Magyarország nem tartozik közéjük.
