Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Marosvásárhelyen a székely vértanúk emlékműve mellett a székely szabadság napja szónokaként tartott előadást az összegyűlt több ezres tömegnek. Elmondta: miként Orbán Viktor miniszterelnök magyar Magyarországot és európai Európát akar, úgy a székelyeknek is azt kell kívánniuk, hogy Székelyföld maradjon székely föld, Erdély pedig Románia határai között is maradjon Erdély. Kijelentette: Magyarország Romániának, az erdélyi magyarság pedig az együtt élő románságnak nyújt testvérkezet.
Hozzátette: az erdélyi magyarok tartják magukat az 1918-as gyulafehérvári népgyűlés és az 1919-es párizsi kisebbségi szerződés magyarokra vonatkozó szakaszaihoz, és elvárják a román parlamenttől, hogy elfogadja a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet. Tőkés László kijelentette: nem elég az a nyilatkozat, amelyben az erdélyi magyar pártok vállalták, hogy összehangolják autonómiaprogramjaikat. Úgy vélte a székely szabadság napja előrelépés a tényleges együttműködés felé, hiszen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) "jobbik része" is a szervezők mellé állt.
A jelenlévők hangos kiabálással fejezték ki nemtetszésüket amiatt, hogy a román hatóságok megakadályozták pénteken Dabis Attilának, az SZNT külügyi megbízottjának a belépését Romániába. Izsák Balázs SZNT-elnök bejelentette: a Dabis Attila kitiltása nem marad jogi következmények nélkül.
Dabis Attila kitiltását Jordi Xucla i Costa, a Katalán Európai Demokrata Párt spanyol alsóházi képviselője is megbotránkoztatónak tartotta. Kijelentette: európai fórumokon fogja szóvá tenni a történteket. A katalán politikus arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy a székelyeknek és a katalánoknak kétszer okosabbaknak, kétszer kitartóbbaknak, kétszer jobb stratégáknak kell lenniük mint országaik többségi lakosságának, hogy szabadságukat megvalósíthassák.
Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk Nemzeti Párt spanyol szenátusi képviselője egy a madár szabadságáról szóló baszk népdalt elénekelve szerzett emlékezetes pillanatokat a résztvevőknek. Az Európai Szabad Szövetség (EFA) nevében szóló Gio Paolo Baglioni Olaszország példáját említve jelentette ki: nem igaz, hogy egy egységes és oszthatatlan államban nem lehetnek területi autonómiák.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke azért tartotta egyetemes magyar ügynek a székely autonómia ügyét, mert - megfogalmazása szerint - "ha a székelyek erősek, a magyarok erősek, és ha a magyarok erősek, akkor Erdély erős". A politikus szerint Bukarest azért ellenzi a székely autonómiát, mert fél, hogy sikeresebb lesz, mint a központosított kormányzás.
Szabolcs Attila, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke azt a pillanatot idézte fel, amikor Budafok polgármestereként öt éve Magyarországon elsőként kitűzte a hivatalára a székely zászlót. Úgy vélte: a zászló azóta a szabadság, az összetartozás jelképe lett, és a jelképre ma is nagy szükség van.
A tüntetésen elfogadtak egy petíciót, amelyet Románia kormányának és parlamentjének címeztek, de amelyet tájékoztatásképpen Klaus Iohannis államfőnek is elküldenek. A dokumentum arra emlékeztet, hogy Románia az Európa Tanácshoz történt csatlakozásakor egyoldalú kötelezettséget vállalt a tanács 1201/1993 számú ajánlásának teljesítésére, amely ezáltal kötelező érvényűvé vált. A dokumentum 11. cikkelye pedig éppen az önálló közigazgatásról, és a különleges státusról szól. A petícióban megállapították: az eltelt negyed század során Románia ezt a kötelezettségvállalását nem teljesítette, az ezzel kapcsolatos párbeszédet hatóságai elutasították. Arra emlékeztettek, hogy a román parlament asztalán van a székelyföldi autonómia törvénytervezete, így senki előtt nem titok, hogy mit kíván a székely nép.
Nyomatékosították: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát. A dokumentum szerint az autonómia biztosítása Románia érdekeit is szolgálná.
Dabis Attila Romániából való kitiltásával kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Dunakeszin elmondta, hogy a kulturáltság és a kölcsönös tisztelet alapjaira szeretnék helyezni a magyar-román kapcsolatokat, de sajnos az ilyen intézkedések ezt nem segítik. Szijjártó Péter úgy vélte, Romániának joga van ahhoz, hogy hasonló döntéseket hozzon, de kitiltó döntést csak bírósági döntés alapján lehet hozni, a határátkelőn azonban a magyar állampolgárral semmifajta bírósági döntésre nem hivatkoztak. Kiemelte: jegyzékben fordulnak a román külügy- és belügyminisztériumhoz.
Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője szombaton a székely szabadság napja alkalmából a budapesti Hősök terén tartott rendezvényen magyarázatot követelt Romániától az SZNT külügyi megbízottja kitiltása miatt. Kijelentette: elfogadhatatlannak tartják és tiltakoznak Dabis kitiltása miatt.