Jelenleg inkább a belvíz okoz gondokat az országban és a szakemberek szerint egyelőre nem kell tartani árvíztől, de ez a helyzet bármikor megváltozhat. Összesen 29 ezer hektárt fed belvíz, de ez országosan még nem jelentős terület. Siklós Gabriella, a Vízügyi Főigazgatóság szóvivője azt is elmondta lapunknak, 100 ezer hektártól lehet nagy veszélyről beszélni. Ekkora területet utoljára 2015-ben öntött el belvíz, főleg a melegedő időjárás és az ezzel együtt járó hóolvadás miatt. Mivel pedig csapadékra egyelőre nem kell számítani, a helyzet romlásával sem számolnak a szakemberek.
A Duna és a Tisza vízgyűjtő területein, az Alpokban, illetve a Kárpátokban átlagos, vagy az átlagosnál nagyobb mennyiségű hó hullott. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem a hóolvadás okozza a legveszélyesebb nagy árvizeket. Nagyatádon sem az olvadás miatt alakult ki szinte pillanatok alatt árvízi vészhelyzet a héten. A Baranya patak és még egy-két másik kisebb vízfolyás a nagy mennyiségű csapadék hatására felduzzadt és kilépett a medréből. A nagyobb károkat azonban sikerült megelőzni.
Szeptemberben és októberben kell a legkevésbé árvíztől tartani, de a hagyományos tavaszi zöld árhullám a múlté. Egy lokális csapadékhullámtól szinte bármikor kialakulhat akár jelentős árvíz is. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy az átlagos havi csapadék-mennyiség egyetlen nap, vagy legföljebb 48 óra alatt hullik le viszonylag kis területen. Különösen a Sajón és a Hernádon emelkedhet ilyenkor jelentősen a vízszint.
Az utóbbi évtizedben szélsőségesebbé vált az időjárás a világban, így Magyarországon is. A dunai árvizek lassabban, 5-6 nap alatt érik el a hazai folyószakaszt, több időt hagyva a felkészülésre. Aztán általában 10-14 nap alatt levonulnak. A Tiszán viszont - főleg a felső szakaszon - hirtelen emelkedik meg a víz szint. Gyorsan érkezik az ár és három hét is lehet az apadásig. Siklós Gabriella megjegyezte, folyamatosan dőlnek meg a hazai árvízi rekordok.
Eddig a 2013-as dunai árvíz volt a valaha feljegyzett legnagyobb áradás, legalábbis ami a vízmennyiséget illeti.
Az árvíz elleni védekezés egyik fontos szervezője az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). Ha a kormány bejelenti az árvízi veszélyhelyzetet, különleges jogrend lép életbe - emlékeztette lapunkat Mukics Dániel, az OKF szóvivője. Ilyenkor az OKF átveheti a polgármesterektől, önkormányzatoktól a védekezés irányítását. Dönthetnek az emberek, az eszközök bevetéséről, átcsoportosításáról. Az ország több pontján vannak olyan raktárak, amelyekben a lapátoktól, a szivattyúkat működtető aggregátorig, de akár az éjszakai munkához elengedhetetlen fáklyákig minden eszközt tárolnak. Ugyancsak több depóban helyeztek el a homozsákok megtöltéséhez szükséges homokot. Az OKF a hagyományos eszközök mellett korszerű megoldásokkal is erősíti a védelmet. A vízzel feltölthető tömlős mobilgát hatékony védelmet nyújt a hirtelen kialakuló árvizek ellen, de alkalmas a lassú lefolyású árvizeknél szükséges szakaszvédekezésre is. Rendkívül gyorsan bevethető, telepítéséhez kevés emberre van szükség, rögzítés nélkül használható homokon, füvön, kavicson, zúzott kövön, aszfalton, betonon.
