Miskolc és Tamási igen, Cegléd, Kecskemét és Keszthely viszont nem adta ki az OLAF levelét - írta az Átlátszó oknyomozó portál.
2010 és 2016 között az Elios Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) több mint 30 magyarországi település közvilágítását korszerűsítette, a legtöbbet az önkormányzatok által elnyert EU-s támogatásból, de volt, ahol bankhitelt vettek fel erre a célra.
Az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) két éve kezdte vizsgálni az uniós forrásból finanszírozott Elios-projekteket, és 2017 januárjában a feltárt visszásságokat tartalmazó jelentését vádemelési javaslattal továbbította a magyar ügyészséghez, amely most költségvetési csalás gyanújával nyomoz.
Február közepén az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki az Elios-botrányban érintett településektől azt a levelet, amelyet az OLAF-tól kaptak a közvilágítási projektek uniós vizsgálata közben feltárt tényekről.
Az Átlátszó közadatigénylésére Miskolc elküldte az OLAF levelét, amit a polgármester 2017. október 18-án kapott meg az Európai Unió csalás elleni hivatalától. A dokumentumban az OLAF összegezte, hogy mit tárt fel a város közvilágítási projektjének vizsgálata során.
Tamási szintén kiadta az Átlátszónak az OLAF-tól Elios-ügyben kapott levelet, ami 2017. október 16-án érkezett az önkormányzathoz.
Ezzel szemben Kecskemét az Átlátszó adatigénylésére megtagadta az OLAF-levél kiadását azzal az indokkal, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda lefoglalt minden iratot. Kecskeméthez hasonlóan Keszthely is a nyomozásra való hivatkozással tagadta meg az OLAF-levél kiadását a portálnak.
