Dél-Afrikában nem tanultak a szomszédos Zimbabwe hibáiból, ahol a 2000-es évek elején kisajátították a fehérek földjeit, s ezzel összeomlott a mezőgazdaság. Baloldali politikusok nyomására ugyanis lehetővé válhat a fehérek tulajdonának elkobzása mindenfajta kártérítés nélkül. A gazdasági élet szereplői megkondították a vészharangot.
Már az apartheid lezártával felmerült a lehetősége annak, hogy elkobozzák a fehérek vagyonát. Nelson Mandela, a legendás elnök azonban nem akart leszámolást, a békés átmenet híve volt. Múlt héten azonban a fokvárosi parlament a baloldali radikális „Economic Freedom Fighters" (Gazdasági Szabadságharcosok, EFF) kezdeményezésére olyan javaslatot fogadott el, amelynek értelmében megvizsgálják az alkotmánymódosítás lehetőségét, írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ha valóban kisajátítanák a fehérek tulajdonát mindenfajta kártérítés nélkül, az súlyos csapást jelentene az amúgy is számos nehézséggel küzdő gazdaság számára – figyelmeztettek szakértők.
A helyi fehéreket tömörítő érdekvédelmi szervezet, az Afriforum is megkondította a vészharangot, és azt közölte, nemzetközi kampányt indít, hogy tájékoztassa a befektetőket: az országban súlyos veszélybe sodorják a tulajdonjogot. A földbirtokosok egyesülete, a SAPOA szerint a tervezet garantálja az instabilitást. Utalt arra, hogy a magántulajdon védelme alapvető fontosságú a befektetők szempontjából. Tiltakoztak a mezőgazdasági szervezetek is. A 35 ezer gazda 54 millió embert lát el terményeivel az országban, a GDP 4 százalékát állítják elő, s 650 ezer embert foglalkoztatnak, köztük olyanokat is, akik nem rendelkeznek iskolai képesítéssel. Az Agri-SA szövetség azt közölte, megérti a földreform jelentőségét, s azt is, hogy e téren igen lassú az előrelépés. Ugyanakkor egy ilyen intézkedésnek rendezett formában kell történnie – figyelmeztetett a szervezet. Rámutatott: a kompenzáció nélküli kisajátítás ahhoz vezet, hogy a gazdák például nem kapnak hitelt a fontos mezőgazdasági eszközök vásárlásához. Becslések szerint a dél-afrikai mezőgazdaság szereplői összesen 160 milliárd rand (mintegy 11 milliárd euró) hitelt vettek fel a bankokból, méghozzá a földterületre és a gépekre kivetett jelzálogra. Amennyiben kisajátítanák a fehér gazdákat, a bankok nem kapnák tovább a hitelrészleteket, amely a pénzintézeteket is igen nehéz helyzetbe sodorná.
A parlamenti döntés a lehető legrosszabbkor jött a februárban a számos korrupciós ügybe keveredett Jacob Zuma elnök utódának megválasztott Cyril Ramaphosa számára. Megválasztásakor ugyanis azt ígérte, egyesíti a társadalmat, egy ilyen döntés azonban éppen az ellenkező hatást érné el. Másrészt célja éppen az volt, hogy visszanyerje a befektetők bizalmát. Az államfő igyekezett csillapítani a kedélyeket, elmondta, tárgyalásokat folytat majd az érdekképviseleti szervek vezetőivel. Kifejtette, olyan megoldást találnak, amely egyszer s mindenkorra megoldja a problémát. Egyben azt is hangoztatta, hogy nincs ok a pánikra. Hozzátette ugyanakkor, hogy a gyarmatosítás során elkövetett jogtalanságokat orvosolni kell, bármit jelentsen is ez. Tavaly decemberben, amikor a kormánypárt, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnökévé választották meg, hitet tett ugyan a mezőgazdasági reform mellett, ám azt is közölte, hogy ez nem veszélyeztetheti a termelést.
Az ANC-t is kellemetlenül érinti az EFF fellépése. Jövőre parlamenti választást rendeznek az országban, s a baloldaliak radikális fellépésükkel a kormánypárti képviselőket is komoly nyomás alá helyezik. Vezetőjük, Julius Malema azt követeli, hogy minden földterületet államosítsanak. A politikus nem éppen visszafogottságáról ismert, támogatja a fehérek földterületeinek erőszakos elvételét úgy, ahogy az egykor Zimbabwéban történt. Egyenesen hősnek nevezi Robert Mugabe leváltott elnököt. Malema egyben Jacob Zuma fiának, Duduzane Zumának a letartóztatását követelte, szerinte ugyanis az ifjú Zuma részt vett az állam vagyonának kifosztásában.
A földreform már több mint két évtizede téma az országban. A 37 millió hektárnyi földterület 72 százaléka a fehérek kezén van.
