Ezt Golhovics Gábor, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) elnöke jelentette ki a Világgazdaságnak. Az ok az elmaradt bérfejlesztés: a munkavállalói érdekképviselet 12 százalékos emelést akar elérni. Ezt a munkaadók arra hivatkozva utasítják el, hogy már a megemelt minimálbér és a garantált bérminimum kigazdálkodása is nagy nehézséget jelent, nemhogy az ennél nagyobb összeget keresők fizetésének növelése.
A húsipari cégek zöme 1-3 százalékos nyereségkulcsot ér el, eközben, a HDSZ elnöke szerint, a kereskedelmi áruházláncok hallani sem akarnak arról, hogy a termékek megvásárlásáért többet fizessenek. A húsipari munkáltatók szerint már a termelékenységet és az eredményességet veszélyeztetné, ha ebben a helyzetben számottevő bérkiáramlás lenne. Emiatt viszont bértorlódás alakul ki. A minimálbér és a garantált bérminimum megemelése törvényi kötelezettség, ám az annál többet keresőknél ilyen előírás nincs, ha pedig elmarad a bérrendezés, az munkahelyi feszültségeket szít.
A HDSZ elnöke jelezte, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez fordulnak, hogy a kormány gyakoroljon nyomást a multik árpolitikájára. Golhovics emlékeztetett arra, a Földművelésügyi Minisztérium korábban elérte, hogy növekedjen a dinnye átvételi ára az áruházláncokban, a tejiparban dolgozók több demonstrációt is tartottak kereskedelmi áruházláncok előtt, hogy felhívják a figyelmet az ágazat problémáira.
Az áruházláncok elszipkázzák a munkaerőt a húsiparból, amely eleve munkaerőhiánnyal küszködik. Szakértői becslések szerint akár kétezer ember is hiányozhat az ágazatból, ami a munkavállalók mintegy 20 százaléka. Óriási a fluktuáció mértéke: ha jelentkeznek is emberek anyagmozgató, húsipari segédmunkás vagy takarító munkakörbe, és megkezdődik a betanításuk, nemritkán néhány óra vagy nap után távoznak.
Golhovics tud olyan, ezerfős húsipari cégről, ahol a munkavállalók csaknem harmada évente háromszor cserélődik, ami a minőség rovására megy.
