Orbán Viktor miniszterelnök hozta létre tavaly április 20-án a Puskás Ferenc Stadion Időarányos Kivitelezését Nyomon Követő Bizottságot. A miniszterelnök aláírásával ellátott kormányhatározat előírja, hogy a testület havonta legalább egyszer – de inkább gyakrabban – üljön össze, és folyamatosan felügyelje, illetve értékelje a munkálatok haladását. A bizottság tagja még Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke, Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokat felügyelő kormánybiztos (akitől tavaly a vizes vb-re épült Budapest Arénával kapcsolatban megtanultuk, hogy minden látványterv csak blöff, és a szemfényvesztésen kívül nincs más funkciója) és Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter.
A testület létrehozása volt a válaszlépés az európai szövetség (UEFA) rendkívül szigorú figyelmeztetésére, amit azért kapott Magyarország, mert nem tartotta be a pályázat benyújtásakor vállalt 2018-as határidőt az új Puskás Ferenc Stadion felépítésére. A bizottság nemhogy havonta, negyedévente sem ült össze. Megkérdeztük a bizottság tagjainak sajtósait, hány üléséről tudnak a testületnek, három helyről nem érkezett válasz, az MLSZ annyit reagált, hogy az építkezések ellenőrzése megfelelő módon zajlik. Nem először – és vélhetően nem utoljára – fordul elő, hogy egy sajtóosztály nem válaszol a feltett kérdésre, vagy úgy tesz, mintha nem értené, mit kérdeztek tőle. Lapunk úgy tudja, a testület a négy tag részvételével nem tartott és nem is tart üléseket, ezért nem tudott nekünk senki sem jegyzőkönyvet mutatni a szép nevű bizottság munkájáról, és ez az oka a nagy hallgatásnak is.
A Puskás Ferenc Stadionról rugalmasan változtak az elképzelések, Orbán Viktor bármikor felülírta egy új kormányrendelettel saját maga korábbi határozatát. A felújítással kapcsolatos ötletpályázat alkalmával 2006-ban (ehhez még nem volt köze a miniszterelnöknek) az az elképzelés nyert, hogy a leendő Nemzeti Olimpiai Központban a régi Puskás Stadionból atlétikai stadion lesz a felső karéj elbontásával és mellé épül a futballaréna Nemzeti Stadion néven.
Öt évvel később Orbán Viktor aláírásával született kormányhatározat arról, hogy 2020-ig újuljon meg az Istvánmezei úton található Olimpiai Központ, ezen belül 2015-ig 35 milliárd forintból épüljön meg az új Puskás Ferenc Stadion, 40 ezres lelátóval, amely szükség esetén 55-60 ezresre bővíthető.
Alig egy esztendő múltán 2012 március 20-án Orbán Viktor bejelentette, hogy új, 65 ezres aréna épül, de a régit sem bontják el, hanem felújítják, ezzel megerősítette a hat évvel korábbi elképzeléseket.
A 2013. április 15-én a Magyar Közlönyben megjelent 1207/2013-as kormányhatározatban Orbán Viktor 2017-re rendelte el a munkálatok befejezését. Nem volt már szó külön atlétikai és futballstadionról, hanem egy legalább 65 ezer néző befogadására alkalmas multifunkcionális sportközpontot álmodott meg a kormányfő, elképzelése szerint az új Nemzeti Stadionnak – a jelenlegi Puskás Ferenc Stadion pilonjainak külső kontúrja és az új lelátók közötti hasznosításra alkalmas terület kialakításával – többek között az alábbi, sport és egyéb funkciók megvalósítását kellett volna ellátnia (ez szerepel a kormányhatározatban): edzőtermek, konferencia helyszín, mélygarázs, szálloda, egyes edző és versenypályák, jégkorong, labdajátékok, asztalitenisz, vívás, ökölvívás, birkózás, és további küzdősportok edzőtermei, sporthoz kapcsolódó kereskedelmi egységek, üzletek, a kapcsolódó létesítmények igényeit egész évben ellátó éttermek, valamint gasztronómiai koncepció megvalósítása, sportolói és lakossági igényeket kielégítő fitneszközpont, a stadion legfelső szintjén kivilágítható panoráma futópálya.
Ez a kormányhatározat majdnem négy évig élt, ám Orbán Viktor 2017. március 6-án az 1098/2017. számú rendelettel visszavonta saját korábbi 2013-as határozatát, ezzel eldőlt, nem lesz kivilágítható panoráma futópálya az új stadion legfelső szintjén (sem). Az új határozatban a Puskás Ferenc Stadion átadási határideje már 2019. október 31., de kikerültek a multifunkciós elképzelések is, maradt az elvárás a legalább 65 ezres befogadóképességről, illetve 2018-ban 40,645 milliárd, jövőre 65,058 milliárd forintot kell a költségvetésből a kivitelezésért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak biztosítani az aréna felépítésére.
Az UEFA 2014. szeptember 12-én döntött arról, hogy Budapest is rendezhet mérkőzéseket a 2020-as Eb-n (három csoportmeccset és egy nyolcaddöntőt). A döntést hivatalos honllapján többek között azzal indokolta, hogy 2018-ra elkészül az új, 68 156 néző befogadására alkalmas Puskás Ferenc Stadion. Amelyről tudjuk, hogy nem lesz kész, érthető, ha az UEFA nem örül annak, hogy a benyújtott pályázattal félrevezették…
