Egy olasz kutatócsoport 21 év vizsgálatai nyomán egyértelműen alaptalannak tartja a génmódosított kukoricától való félelem. A tudósok tanulmánya a nature.com Scientific Reports rovatában jelent meg, és a Futurism szemlézte.
A génmódosított termények 1996-ban kerültek kereskedelmi forgalomba, és a kezdeti 1,7 millió hektárról 2016-ra 185,1 millió hektárra nőt a terület, amelyen GMO-növényeket termesztenek. Manapság kétféle GMO-kukorica létezik, az egyik fajta a gyomirtószerekkel szemben ellenálló, a másik a rovarokkal szemben, de vannak olyanok is, amelyek mindkét tulajdonsággal rendelkeznek. Amellett, hogy az ilyen kukoricafélék akár 25 százalékkal több termést is hozhatnak, az egészségre is jó hatással lehetnek, mivel kevesebb mérget, mitotoxint tartalmaznak. A mitotoxinokat gombák termelik, mind emberekre, mind állatokra mérgező hatással vannak, és rákkeltők lehetnek. A GMO-kukoricafélékben azért van belőlük kevesebb, mert azokat úgy alakították át, hogy jobban ellenálljanak a rovaroknak, amelyek gyengítenék immunrendszerüket. Mivel így ellenállóképességük erősebb marad, jobban ellent tudnak állni a gombáknak, s így kevesebb méreg képződik bennük.
A tudósok azt állítják, kutatásuk alapján „egyhangú következtetések vonhatók le, amelyek segítik az embereket abban, hogy bízzanak az olyan élelmiszerekben, amelyeket genetikailag módosított növényekből állítottak elő”. Miközben nyilvánvaló, hogy a GMO-növények termesztésével kapcsolatban még további kérdéseket is felvet, sokan úgy vélik, a tanulmány néhány komoly aggodalmat eloszlat a GMO-terményekről szóló vitában.
- Az elmúlt 15-20 évben 120 milliárd haszonállatot etettek GMO takarmánnyal és semmilyen káros elváltozást nem tapasztaltak. Azoknak az állításoknak, hogy a GMO kezelt növények, feldolgozott termékek összefüggésbe hozhatók például daganatos betegségek kialakulásával, semmilyen tudományosan igazolt alapja nincs - mondta a Népszavának Dudits Dénes, az MTA rendes tagja. - A világ már a hagyományosnak nevezhető génmódosításon is túllépett, ma a genomszerkesztéssel és a precíziós nemesítéssel foglalkoznak a kutatók. Ezzel is a GMO eljáráshoz hasonló hatást lehet elérni. A precíziós nemestéshez nem kell idegen géneket alkalmazni. A növény, vagy állat genom "építőkockáinak" kicserélésével érik el a kívánt hatást.
Az akadémikus szakmai szempontból hibának tartja, hogy az Alaptörvénybe beillesztették, Magyarország GMO mentes ország, ráadásul szerinte ez nem is igaz. Már csak azért sem, mert a hazai állattenyésztő ágazatban évente mintegy 600 ezer tonna génkezelt szóját, szójaterméket használnak fel.
Az Amerikai Egyesült Államokban a genomszerkesztést és a precíziós nemesítést elfogadták, mint nem GMO eljárást. Az Európai Unióban még nem született meg ez a döntés. A magyar kormánynak, bármilyen színezetű legyen is április 8. után, figyelembe kell vennie az uniós határozatot - mondja Dudits Dénes. Ha Európában sem számít a genomszerkesztés és a precíziós nemesítés GMO eljárásnak, akkor arcvesztés nélkül lehet majd engedélyezni az új eljárást. Igaz, ez az új eljárás a rovarkártevők ellen nem, de a különböző gomba és vírus fertőzések ellen idegen gének beültetése nélkül is ellenálló fajták létrehozását teszi lehetővé.
A világ ebbe az irányba halad és genomszerkesztéssel, valamint precíziós nemesítéssel előállítottak már lisztharmat rezisztens búzát, továbbá olyan burgonyát, aminek a sütésekor nem keletkezik rákkeltő akrilamid, vagy szárazságtűrő kukoricát is. Ezzel az új eljárással sikerült megoldani azt is, hogy a baromfi tojásában található fehérje ne okozzon allergiát.
Mind a GMO, mind a genomszerkesztés lehetőséget ad aszálytűrő növények nemesítésére. Ilyenekre pedig nagy szükség van - mondta Dudits Dénes.
