Egy hónap csúszással, március 15-től lehet majd gyorsabban és egyszerűbben igényelni a családok otthonteremtési kedvezményét (csok). A kormány eredetileg február 15-től ígérte a kedvezménnyel kapcsolatos ügyintézés egyszerűsítését, majd a határidő eltelt, a kormány pedig mély hallgatásba burkolózott. Szerdán végül megjelent a Magyar Közlönyben a vonatkozó kormányrendelet módosítása, Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára pedig – nyilván nem függetlenül a választási kampány véghajrájától - sajtótájékoztatón jelentette be: még több család számára lesz elérhető a csok.
Szavai szerint március 15-től bevezetik a nyilatkozati elvet, azaz az igénylőknek nem kell minden dokumentumot beszerezniük, elég lesz büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkozatot tenniük. Az adminisztráció csökkentése érdekében a banki igénylésénél az egyszerűbb esetekben elég lehet a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-jogviszony igazolása, az adásvételi szerződés vagy az építési napló.
A bankoknak is gyorsítaniuk kell az ügyintézést: 30 napon belül kell elbírálniuk a lakásvásárlási, 60 napon belül pedig az építkezési ügyeket. A családoknak viszont két hónappal több idejük, azaz fél évük lesz a csok iránti igény benyújtására.
Ezeknél is fontosabb változást jelent a támogatásra jogosultak körének bővítése. Március 15-től ugyanis minden család kérhet csokot akkor is, ha már van ingatlantulajdona: eddig ezt csak az új lakást szerzők tehették meg. A kedvezményt a hazatérő családok is igénybe vehetik, ha külföldi tb-jogviszonyt igazolnak, és vállalják, hogy egyikük 180 napon belül magyar tb-jogviszonyt létesít. Az otthonukat bővítők a már folyamatban lévő építési munkákra is igényelhetik a csokot, és akár minden költségüket fedezhetik a csokból a támogatás összegéig.
A hitelképtelen fiatalok számára hoz változást, hogy ezentúl a csok igényléséhez adóstársnak bevonhatják szüleiket vagy közeli hozzátartozóikat. A csokhoz kapcsolódó kedvezményes hitel igénybevételének pedig nem lesz időbeni korlátja. Azok a családok, akik korábban már vettek fel lakáscélú támogatást, több támogatást kaphatnak, ha újabb három gyermeket vállalnak: az új támogatásból nem kell levonni a meglévő gyerekek után kapott szocpolt.
Változik az áfa-visszatérítés szabályozása is: mindenki, aki építkezik, és 27 százalékos áfakulcsos számlát nyújt be, kérheti - 5 millió forintig - az adóvisszatérítést. Az áfa-visszatérítési lehetőséget kiterjesztik a nyugdíjasokra és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőkre.
Eddig 68 ezer család vette igénybe a csokot, 189 milliárd forint összegben. A csok azonban nem elegendő az ingatlanvásárláshoz, a támogatást kérők háromnegyede hitelt is fölvesz a csok mellé. Nem csoda, hiszen a csok 2015-ös bevezetése óta 66 százalékkal emelkedtek a lakásárak, a bruttó átlagkereset viszont csak 33 százalékkal nőtt. Ráadásul az ingatlanárak – részben az átgondolatlanul bevezetett csoknak is köszönhető - elszabadulása felemésztette az egy, illetve két gyermek után felvehető támogatás összegét. Vagyis igazán az építőipar, illetve a tehetős nagycsaládosok jártak jól, a többi család számára a csok bevezetése óta anyagilag megterhelőbb lett lakáshoz jutni, még a kedvezménnyel együtt is.
