A túlsúlyos kamionok évente több tízmilliárd forintos kárt okoznak a hazai közutakban. A Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (tsm) azonban, lehetővé teszi az automatikus súlymérést az autópályákon, főutakon, és 15 helyen az országhatár közelében is. A rendszer 104 mérőpontjának egy része már működik, jelenleg az úgynevezett "nullás" figyelmeztetéseket küldik ki a járművek üzembentartóinak, amelyekből kiderül, hogy mekkora túlsúlyt mértek egy-egy vétkező autónál. A szabálytalanság 50 és 500 ezer forint közötti bírságot vonna maga után. (A túlsúly bírság egyébként csak a 20 tonna feletti összsúlyú tehergépjárművekre vonatkozik.)
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arra számít, hogy az ellenőrzési hatékonyság a korábbi 2 százalékról 50 százalék fölé nőhet, ami idővel a jogkövető magatartás általánossá válásához vezethet - tudta meg a Népszava. Ezért a szaktárca abban bízik, hogy becslések szerint a tsm kiépítésére költött 29,9 milliárd forint a megnövekedett bírság bevételeiből - néhány év alatt megtérülhet. A hálózat működtetésére egyébként idén mintegy 2,15 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben.
A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) ugyanakkor számos problémára is felhívta a szaktárca figyelmét. A tsm-pontok ugyanis a korábbi tesztméréseik során nem vizsgáztak megnyugtatóan. Nagy volt ugyanis a szórás azonos súly esetén a mozgó és az álló járművek mérési eredményei között. További aggodalomra ad okot, hogy a rendszer kiépítése után eredetileg nem terveztek hosszabb tesztüzemet, amelynek során a rendszert a különböző időjárási viszonyok között is kipróbálhatták volna. Az MKFE ezért javasolta az NFM-nek a rendszer éles beüzemelésének elhalasztását, először 2017. december 31-ig, majd idén május 31-ig.
Az egyesület méréséit a gépkocsivezetők visszajelzései is megerősítették. Bár a bírsággal - legalábbis az első körben - őket sújtja a hatóság. Azokat, akiknek valójában nem sok beleszólásuk van abban, hogy mekkora súly kerül a kamionba – jegyezte meg a Népszavának Szabó Kálmán fuvarozó kisvállalkozó. Az uniós, valamint a harmadik országokba is szállító kamionos elmondta: ma már többnyire zsilipkapus rendszerben rakódnak fel a járművek. Így a gépkocsivezető még abba sem nagyon szólhat bele, hogy milyen elrendezéssel helyezzék el az árut a rakodótérben. Például az öt tengelyes, 40 tonna összsúlyú, kamionoknál a vontató két tengelyére egyenként 11,5 tonna a maximális terhelhetőség, ami a pótszerelvényen 8 tonna. Vannak ugyan típusra szabott tűréshatárok is, de a gépkocsivezető nem tudja ellenőrizni, hogy a rakódásnál ezt betartották-e?
Az összsúly túllépése nélkül is előfordulhat tengelysúly magasabb lesz, például ha a teherautón rosszul helyezik el a rakományt. Az MKFE szerint gépkocsivezetők bizonyos esetekben ezért felelőssé tehetők, ugyanakkor még a rutinos sofőröktől sem várható el, hogy a rakodáskor szemrevételezés alapján megállapítsák, hogy a tengelyterhelés a rakomány elhelyezésekor a 11,5 tonnát meghaladja.
Azt az egyesület is elismerte, hogy előfordulhat olyan eset, amikor a vezető nem tudja kontrollálni sem az összsúlyt sem a rakomány elhelyezését, a több lerakóhellyel végzett fuvar során pedig a gépkocsiról részletekben leemelt rakomány elhelyezkedése változtathatja meg az egyes tengelyek terhelését úgy, hogy a korábban szabályosan közlekedő autó hirtelen túlsúlyos lesz.
A fuvarozó vállalkozó szerint az is gondot okoz, hogy míg a hazai bejegyzésű fuvarcég a rendszám, illetve adószám alapján beazonosítható, a bírság pedig az objektív felelősség elve alapján behajtható, a külföldi kamionoknál más a helyzet. Ha a helyszíni bírságolással nem sikerült a büntetést kiszabni, akkor a jármű üzembentartója a mérést követően csak 70 napig szankcionálható, utána pedig meg is megúszhatja büntetést. Abban az esetben viszont, hogy ha a külföldi jármű ebben a több mint két hónapos időszakban bármikor visszatér Magyarország területére, akkor meg is lehet állítani, és a büntetést kiróni - ismertette a jelenlegi helyzetet Szabó Kálmán.
