A németországi szakszervezeti megállapodás szerint, ha beválik, akár az egész országban elterjedhet a 28 órás munkahét, Európa legtöbb országában azonban még a szakszervezetek szerint is működésképtelen ez a modell. A portál szerint egyelőre Magyarországon sem valószínű, hogy bevezetnék. Németországban sem arról van szó, hogy kötelező lenne rövidített munkaidőben, kevesebb pénzért dolgozni, ez csupán egy választási lehetőség, elsősorban azoknak, akik gyereket vagy idős, beteg hozzátartozót is ápolnak.
A német megállapodás után gazdasági elemzők, munkaadók és szakszervezetek is azon kezdtek gondolkozni: működhet-e ez Európa más országaiban. Abban a legtöbben egyetértenek, a német gazdaság különösen jó állapotban van ahhoz, hogy ezt a lépést megengedje magának. Magyarországon már a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása sem tetszett a cégeknek, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára úgy számolt, 20-25 milliárd forint eshet ki a gazdaságból. A német életszínvonal ráadásul szintén elég magas ahhoz, hogy sokan megengedhetik maguknak a kevesebb munkáért kapott kevesebb fizetést.
A portál szerint nem véletlen, hogy Magyarországon a kereskedelemben hirdetnek egyre több részmunkaidős állást, mert ennek a szektornak a helyzete hasonlít a leginkább ahhoz, ami miatt a német szakszervezetek ki tudták harcolni a munkaidő-csökkentést: a cégek versengenek a dolgozókért, a fizetések egyre nőnek, így már elég magasak ahhoz, hogy egy részmunkaidő is jól fizessen. És az sem árt, ha van egy erős szakszervezet, amely látványos sztrájkokat tud szervezni, ahogy nálunk is a Tesco-dolgozók munkabeszüntetése után kezdtek egymásra ígérni az üzletláncok.
A cégeknek - is - jó lehet
Jobb helyeken alapvetésként kezelik, hogy csak kipihent munkavállaló tud igazán hatékonyan dolgozni, és a statisztikák is azt igazolják, nem éri meg túlhajszolni a dolgozókat. Sok cég kísérletezik a munkaidő csökkentésével, Carlos Slim Helú, aki a Forbes szerint a világ hatodik leggazdagabb embere, például heti 30 órás munkaidőt kínál azoknak a dolgozóinak, akik vállalják, hogy nem kérik a korkedvezményes nyugdíjat. De jó eredmény született annál a svéd autószerviznél is, ahol mindenkit napi hat órában foglalkoztatnak: kevesebb lett a betegszabadság, és a cég profitja is megugrott. A télen pedig az Opel új tulajdonosa jelentette be: csökkenti a munkaidőt, hogy kevesebb dolgozót kelljen elküldenie. Magyarországon is vannak olyan cégek, főleg az IT-szektorban, ahol próbálgatják a négynapos munkahetet. Az egyik a szakmai közösségi oldalon rendszeresen beszámol az egyelőre igencsak kedvező tapasztalatairól, a cégvezetők úgy látják, a dolgozóik kipihentebbek, hatékonyabbak.
További részleteket itt olvashat.
