Nem tartjuk jó ötletnek, hogy egy 12-13 éves gyereknek a Toldiból vezetik le a terrorizmust – így reagált a Népszavának Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Szövetségének (TANOSZ) elnöke arra, hogy egy hatodik osztályosoknak szóló irodalomkönyv egyik kérdése kapcsolódási pontot hozott Toldi és a terrorizmus között. A 444 egyik olvasója hívta fel a figyelmet, hogy az Alföldy Jenő-Valaczka András szerezőpáros könyvének egyik feladatában az áll: „Joggal ítéljük el ma a terrorizmust éppúgy, mint Miklós gyilkos tettét. A mindenfajta jognál mélyebb igazságérzet azonban jól tudja: a sarokba szorított, megalázott, felbőszített kutya harapni fog. Szerinted mi az oka az egyre jobban terjedő terrorizmusnak?”.
Alföldy és Valaczka tankönyvét, az Irodalom 6. Olvasókönyvet az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (EKE OFI) adta ki 2015-ben. Szerintük: „továbbgondolásra, önálló vélemény megfogalmazásra ösztönöznek az elemzett szemelvények problémafelvetéseihez kapcsolódó rövid, esszészerű írások, amelyek különböző szakterületekről vagy épp a mindennapi életből hoznak példákat.” Az intézet szerda estig nem reagált a megkeresésünkre.
Arra a kérdésünkre, hogy egy magyartanár hogyan kezelje a helyzetet, a TANOSZ elnöke annyit mondott: fogadja kellő kritikával. – A kádári rendszerben is erős sugalmazások voltak, de akkor egyszerűbb volt szakmai alapon kezelni a történéseket, mint most – mondta Kereszty.
Egy 8.-os állami földrajzkönyvben egyébként - amelyet szintén az EKE OFI adott ki - a menekültáradat a fő tudnivaló Olaszországról. A kiadó szerint azért, hogy a tanuló naprakész ismeretekkel rendelkezzen.
Nem ez az első alkalom, hogy a bevándorlás, illetve a menekültek helyzete vitatható módon kerül bele az új állami tankönyvekbe. 2016 szeptemberében olyan földrajzkönyvet kaptak kézhez a nyolcadikos diákok, amelynek több fejezetében is megjelentek a migrációval kapcsolatos leckék, feladatok. Az „Európa alkonya vagy új hajnala” című fejezetben egyik feladatában egy képen többféle nemzetiségű ember látható, a diáknak pedig „ismertetőjegyeik” alapján ki kell válogatnia az európaiakat. A tankönyv munkafüzetének egyik feladatában pedig olyan kijelentések szerepelnek a menekültekkel kapcsolatban, amelyek a kormány plakátjairól már ismerősek lehetnek. A különböző állítások – mint például az „Elveszik előlünk a munkahelyeket!” vagy a „Betegségeket terjesztenek!” – szövegbuborékokban jelennek meg, a diákoknak pedig azokat kell zöldre színezniük, amelyeknek lehet valóságalapja. A tankönyv és a munkafüzet ma is használatban van.
De nemcsak a menekültek, az Európai Unió is megkapta a magáét: ugyancsak egy állami kísérleti tankönyvben jelent meg egy ábra, amelyen Németországot anyamalacként ábrázolták, emlőin – mint kismalacok – csüngnek más, kisebb országok, például Belgium, amelynek fővárosa a sokat szidott Brüsszel. Az ábra szerint az egyetlen különálló „kismalac” Magyarország.
A Toldi/terrorizmus-ügyet a sajtó által gerjesztett műbalhénak tartom - írta szerkesztőségünknek a Magyartanárok Egyesületének elnöke.
A kormány(párt) alantas és gyűlöletkeltő, politikai haszonlesésből űzött migránsozásának, terroristázásának légkörében valaki megtalált, felkapott egy szövegrészletet, amelyet nem eredeti (2011-es vagy még régebbi), hanem mai kontextusában, egy neuralgizált beszédtérben értelmezett. Azaz hamisan és tendenciózusan.
A tankönyv nem a "Toldiból vezeti le a terrorizmust", hanem egy lehetséges párhuzamot exponál. Csupán arra az összefüggésre épít, amely szerint a tehetetlenség erőszakot szül, hogy az erőszak gyakran az aránytalanul erősebbnek érzett ellenféllel szembeni elkeseredett reakció. Ez a magyarázat már a cárellenes merényletek, szervezkedések idején jelen volt, sőt már Kohlhaas Mihály Kleist által feldolgozott történetében is ezzel a jelenséggel találkozhatunk. E magyarázat nem az újabb migránsválság s azzal kapcsolatba hozott terrorizmus kapcsán került előtérbe, hanem még a hetvenes évek terrorizmusának idején.
Elvileg igenis helyes a klasszikus művek és a kortárs jelenségek közötti párhuzamokra felhívni a figyelmet, ez jót tesz a klasszikusoknak, leporolja azokat. Ma, 2018-ban azonban én sem tartom szerencsésnek éppen ennek párhuzam exponálását, mivel ma a terrorizmus szót hallva mindenki az iszlám terrorizmusra gondol, arra pedig ez a magyarázat csak kevéssé illik, azonban az egész idézetnek, feladatnak egy egészségesebb légkörben nem lenne jelentősége, nem csinálnának belőle műbalhét.
