Minden évben megemlékezést, imádságot, szentmisét tartunk Horthy Miklós kormányzó úr halálának évfordulója környékén. A dátum kiválasztásakor eszünkbe sem jutott, föl se vetődött senkiben, hogy azon a napon van Auschwitz felszabadításának az évfordulója – nyilatkozta Osztie Zoltán plébános a botrány kirobbanása után a Népszavának. Lapunk megírta: a rendezvényt végül Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek „határozott kérésére” mondták le.
Most kiderült: Lezsák Sándor egész biztosan tudta, hogy január 27-e a holokauszt emléknapja. A Magyar Hírlap keddi száma közli ugyanis azt a beszédet, amit Lezsák a katolikus templomba meghirdetett Horthy-megemlékezésen akart elmondani. A beszéd egyik mondata bizonyítja, az Országgyűlés alelnöke nem csupán tisztában volt azzal, hogy a holokauszt emléknapján tartják a Horthy-misét, hanem ezt „természetes gesztusnak” tekintette. Idézzük: „Nem botrány tehát – inkább természetes gesztus –, hogy az iszonyú és embertelen holokauszt, a vészkorszak emléknapján, szentmise keretében katolikus hívőként emlékezünk Magyarország kormányzójára, családjára is”.
Ezt követően Lezsák Sándor úgy vélte: „Zsidó honfitársaink példát vehetnének azon zsidó honfitársainkról, akik méltányolták Horthy Miklós kormányzó bátor döntéseit, és ezt számos formában kifejezésre is juttatták.”
Az Országgyűlés alelnöke elmaradt beszéde nem szól Horthy történelmi felelősségéről és bűneiről, ellenben kritika nélkül dicsőíti a volt kormányzót: „Horthy Miklós történelmi, politikai karaktergyilkosság áldozata, akinek személyiségét, életútját tudatosan bemocskolták, eltorzították”.
Lezsák Sándor amúgy példaképként tekint Prohászka Ottokár katolikus püspökre, aki a Páva utcai holokauszt emlékközpont kiállításán a „konzervatív antiszemita ideológia egyik vezéralakjaként” szerepel. Lakiteleken, Prohászka mellszobrának 2008-as avatásán – Balog Zoltán mostani miniszter társaságában – Lezsák azért méltatta a püspököt, mert „szót emelt a kozmopolita-parazita réteg visszaszorításáért, a magyarság felemelkedéséért”.
Az Országgyűlés alelnökének Csurka Istvánnal sem volt gondja, 2012 áprilisában pedig a fővárosban részt vett Tormay Cécile – a szélsőjobboldalon antiszemita nézetei miatt népszerűségnek örvendő írónő – mellszobrának avatásán. Ilyen előzmények után nem kis megrökönyödést keltett, hogy Lezsák Sándor (bár az eredeti meghívóban nem szerepelt a neve) kevéssel később a vészkorszak áldozataira emlékező Élet Menetén is színpadra kíván állni.
Lezsák végül – minden bizonnyal a felháborodás hatására – visszalépett. Ebben az esetben utólag sem derült ki, milyen beszéddel készült. A 2012-es Élet Menetéről emlékezetes maradt viszont Erdő Péter bíboros felszólalása. A katolikus egyházi vezető kijelentette: a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal, az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel.
Erős idegzetűek itt a teljes beszédet elolvashatják.
