A Belügyminisztérium 2015-ben kiírt egy közbeszerzési eljárást, amelyen bűnözők, terroristák megfigyelésével kapcsolatos adatok tárolásához akartak különleges technológiai kémkedési technikák ellen is védett számítástechnikai eszközöket beszerezni. A belügy megkeresésünkre szűkszavúan válaszolt az ügyben, de úgy tűnik, a közbeszerzés eredetileg kiírt formájában a beszerzés dokumentációját – a Habony Árpád ügyvédjeként ismertté vált – Kovács Loránd irodájában tárolták volna. A közbeszerzésen Kovács Lorándot, illetve ügyvédi irodáját jelölték meg kapcsolattartási pontként.
Kovács Lórándról nemrégiben írtuk meg, hogy egyre többször bukkan fel fővárosi közbeszerzések környékén. A közbeszerzési értesítő szerint az utóbbi szűk hat évben húsznál is több, zömében a fővároshoz kötődő közbeszerzésnél volt a kiíró kapcsolattartási pontja. Kovács és Habony Árpád kapcsolatáról is írtunk már. Amikor a múlt év végén kiderült, hogy Habony érdekelt az Asia Frontier Ltd. nevű vállalatban, a tanácsadó-cégvezető megbízásából Kovács szignálta azt a Népszavához is eljuttatott közleményt, amelyben a hongkongi bejegyzésű vállalat tagadta, hogy köze lenne a letelepedési kötvénybizniszhez. Emellett több sajtóhír utal arra, hogy az elsősorban közbeszerzési szaktanácsadóként dolgozó jogász nem egyszeri kitérőként foglalkozott Habony ügyeivel. Már 2015-ben – tehát a belügyi közbeszerzés kiírásakor – is kapcsolatban volt Habonnyal, sajtóhírek szerint akkoriban is ő képviselte a nem hivatalos kormányfői tanácsadót egy az Index ellen indított eljárásban.
A 2015-ös belügyi közbeszerzés eleme volt annak a projektnek, amelyben azt tűzték célul: egy európai uniós terv részeként Magyarországon is épüljön ki rendszer a terroristák és veszélyes bűnözők repülős utazásainak nyomon követésére. A munkát az Európai Bizottság támogatta a teljes beruházási érték kilencven százalékának megfelelő összeggel, mintegy 5 millió euróval, mai árfolyamon számolva úgy másfél milliárd forinttal. A projekt részeként a belügy a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnak (SZEBEKK) szánt, úgynevezett TEMPEST-védett eszközök beszerzésére írt ki pályázatot. A SZEBEKK akkoriban a rendvédelmi szervek és titkosszolgálatok közötti információáramlás koordinálását végző belügyi szervezeti egységnek számított, címe alapján a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat körbekerített épületkomplexumában működött. Egy 2014-es álláshirdetés szerint a SZEBEKK Nemzeti Utasadat Információs Főosztályán még a titkárságon dolgozóknak is nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell átesnie. 2016 óta a már TIBEK névre hallgató szerv törvény szerint is a nemzetbiztonsági szolgálatok közé tartozik.
Mindez jelzi: noha formálisan nyílt eljárásról volt szó, a belügyi kiírás korántsem számított hétköznapi beszerzésnek.
Árulkodók azok az eszközök is, amelyekre kiírták a közbeszerzést: egyebek mellett TEMPEST-védett rendszergazdai munkaállomást és hét, szintén védett felhasználói számítógépet akartak vásárolni. A TEMPEST egy NATO-kódszó, bizonyos kémkedési technikákra utal, amelyekben a támadó fél az elektronikus eszközök elektromágneses kisugárzását használja ki. Például a távolból, házfalakon keresztül, az egyes klaviatúragombok leütéséből következő apró elektromágneses sugárzás-változásokat elemezve kiderítheti, mit írnak a számítógépen. Ez bonyolult és költséges kémkedési eljárás, amiből az is következik, hogy tényleg csak azokat a nagyon érzékeny adatokat kell védeni ellene, amiknél feltételezhető, hogy a megszerzésükre valaki kimondottan sok erőforrást tudna és szeretne fordítani.
Az, hogy a beszerezni kívánt eszközökön ilyen adatokat tároltak volna, abból is látszik: a pályázat feltétele volt, hogy a szállítóaspiráns rendelkezzen olyan magyarországi garanciaszervizzel, amit a nemzeti titok- és kibervédelmet ellátó Nemzeti Biztonsági Felügyelet legalább nemzeti „titkos” minősítéssel akkreditált. A nemzeti „titkos” minősítéssel akár 30 évre is el lehet látni adatokat.
Ebbe az eljárásba sikerült belekerülnie Kovács Lorándnak, a több, Habony Árpáddal kapcsolatos bizalmi ügyben eljáró ügyvédnek – annak dacára, hogy a közbeszerzést a SZEBEKK nevében bonyolító Belügyminisztériumban nyilván sok, a közbeszerzési ügyekben kompetens jogászt lehet találni.
Az pedig az ügy kényességét ismerve különösen pikáns: noha Habony és érintett rokonai rendre cáfolták, hogy közük lenne hozzá, egy, az Átlátszónak adott interjúban az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként 13 évre ítélt Portik Tamás úgy emlegette a tanácsadó hozzátartozóit, mint akikkel kapcsolatban állt. Portik történeteiben Habony neve mellett Pintér Sándor belügyminiszteré is felbukkant.
A közbeszerzési kiírást végül a határidő lejárta előtt egy nappal visszavonta a belügy. Az biztos, hogy nem az érdeklődés hiányában, a hirdetmény szerint a sztornóról ugyanis tájékoztatták a bejelentkező gazdasági szereplőket is. Később a beszerzést már hirdetmény nélkül írták ki nagyon hasonló tartalommal; az eredményről szóló értesítésben viszont már nem szerepelt a Habony-ügyvéd neve. Ez azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy Kovács Lorándnak nem volt szerepe a megismételt közbeszerzésben. Kérdéseinkre az ügyvéd csak „nem a nyilvánosságnak szánt” választ küldött, a Belügyminisztérium pedig értésünkre adta: nem közölnek a nyilvános értesítőkből kihámozható adatokon túli részleteket .
