Erősen kritikus hangvételű országjelentést fogadott el Magyarországról az Európa Tanács (ET). A jelentést a Fidesz európai pártcsaládjának, az ET frissen megválasztott néppárti frakcióvezetője, a román Florin Preda írta és az ET parlamenti közgyűlésének néppárti tagjai is megszavazták. A dokumentum a bevezetőjében kötelező diplomácia kör gyanánt leszögezi, hogy Magyarország általánosságban megfelel az ET tagsági kötelezettségeinek és elvétve néhány pozitívumot is megemlít – így utalást tesz az ország valamivel kedvezőbb gazdasági helyzetére –, ám az országtanulmány harminc oldala gyakorlatilag az orbáni Magyarországgal kapcsolatos súlyos problémák felsorolása, a jelentés végén az ajánlások hosszú listájával, amelyeket az ET hangsúlyozottan a „magyar hatóságok” figyelmébe ajánl.
A jelentéstevő „sajnálatosnak” nevezi a sajtó- és médiaszabadság csökkenését, illetve a médiapiac erős politikai befolyásolását. Megállapítja, hogy egyre jellemzőbb a civil szervezetek megbélyegzése és felszólítja a magyar kormányt, hogy a civiltörvényt – a jelentést még a Stop Soros-törvényjavaslat előtt írták - hozzák egyensúlyba az európai joggal, ahogy azt is szomorúnak tartja, hogy nem ítélik el eléggé a politikai szereplők által elkövetett gyűlöletbeszédet sem. A jelentés „aggasztónak” nevezi, hogy a Fidesz által levezényelt rohamos jogalkotás a demokratikus intézmények feletti politikai kontrollt szolgálják
Harangozó Gábor, a tanács szocialista képviselőcsoportjának magyar tagja lapunknak úgy fogalmazott: a többi országról szóló monitoring jelentéshez képest sokkal keményebb, kritikusabb hangvételű. Bár a jelentésben szerepel néhány udvariasnak szánt megjegyzés is, ám a monitoring jelentés tartalma alapján valójában egy „igen durva hangvételű, kritikus” írás - mondta a képviselő. Ráadásul az ET országjelentések eddig jobbára konkrét jogszabályok elemzését tették ki. A mostani magyar országjelentés viszont ezen tovább lép, és általános, politikai kontextusba ágyazza az Orbán-rendszer működését. Így a tanulmány „populizmus” címszó alatt veszi sorra Orbán illiberális demokráciáról, illetve munkaalapú államról szóló elméletét, de ugyanígy hosszan foglalkozik a média és szólásszabadság helyzetének a romlásával, Orbán „Soros”, CEU és civilek elleni hadjáratával. Szó szerint idézik Orbánt, aki nemrégiben a „Soros-birodalom elleni küzdelmet” nevezte meg az ország előtt álló három legfontosabb feladat egyikének.
Míg a jelentésírók az Orbán-kormányzat felvetéseit érezhetően csak korlátozott mértékben vették figyelembe – illetve több helyütt megjegyzéssel látták el – ugyanakkor tág terepet adtak az Orbán-kormányt kritizáló civil illetve nemzetközi szervezetek véleményének. „A demokratikus értékek megvédésének a legfontosabb színtere” - idézi a jelentés a Freedom House megállapítását. A civil szervezet szerint bár 2008 óta Kelet-Közép-Európában mindenütt romlott a demokrácia helyzete, ám a régióban Magyarországon épült le legnagyobb mértékben a demokratikus intézményrendszer.
A most elfogadott jelentés közvetlen, jogi következménye még nincs, így a monitoring bizottság az ajánlásai mellett csak annyit szögezett le, hogy a későbbiekben „igen fontos” a magyarországi fejlemények fokozott felügyelete. Ugyanakkor Harangozó Gábor felhívta a figyelmet, hogy az ET-jelentés befolyással lehet az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) égisze alatt készülő, márciusra ígért Sargentini-jelentésre. Az korábban, a magyar kormánnyal szemben erősen kritikus 2013-as Tavares-jelentés idején megfigyelhető volt, hogy előbb az Európa Tanács vizsgálta meg az országot, majd az ET vizsgálat megállapításait vette alapul a Parlament jelentése. Ugyanakkor a várhatóan a nyáron az EP plénuma elé kerülő jelentés tétje az is lehet, hogy az Unió elindítja-e Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást, ami rendkívül szélsőséges esetben akár az ország EU-ból való kizárását is eredményezheti.
