A hatóságok szerint a Párizst átszelő folyó, amelynek partján találhatók a legjelentősebb múzeumok és kulturális intézmények, 5,9 méteren fog tetőzni, ami négy méterrel magasabb az átlagos szintnél, de elmarad a 2016. júniusi 6,1 métertől, illetve az 1910-es rekordtól, amikor is 8,62 méteren tetőzött a Szajna, és kilépve a medréből, elárasztotta a teljes belvárost.
A vízszint emelkedését az Alma-híd pillérének támaszkodó több mint ötméteres kőkatona, a Zuáv testrészei jelzik. Amikor a vízmérceként szolgáló szobor térdeit eléri a víz, a Szajna alsó rakpartját lezárják. Ez már a hét elején megtörtént, vasárnap a vízszint már a katona combjait is ellepte.
A hajóközlekedés és a gyorsvasút hálózat(RER), az egyik legforgalmasabb tömegközlekedési útvonal, szerda óta átmenetileg szünetel a fővárosban, a part menti fáknak csak a felső ágai látszanak ki a vízből, és az útjelző táblák is a vízben úsznak, de valamennyi múzeum nyitva tart.
Országszerte a helyzet lassan javulni kezdett a hétvégén, miután az elmúlt napokban a fővároshoz közeli kisebb településekről mintegy ezer embert telepítettek ki elővigyázatosságból, és otthonaikban az áramot is kikapcsolták.
Az áradásnak nincsenek áldozatai, sem sérültjei. A kárfelmérések megkezdődtek.
A víz azonban a hatóságok szerint nagyon lassan fog levonulni, az árvízriasztás 12 megyében továbbra is érvényben van.
"Ha az akarjuk megmondani, mikorra áll teljesen helyre az élet, az több hétig is eltarthat" - mondta Jérome Goellner, a regionális környezetvédelmi hivatal vezetője.
A csaknem egy hónapja tartó folyamatos esőzés és az enyhe időjárás miatti gyors hóolvadás következtében az áradás Franciaország több régióját is érintette. A francia meteorológiai szolgálat szerint az elmúlt száz évben az idei január volt az egyik legcsapadékosabb, de az előrejelzések szerint a következő hetekben már nem várható jelentős esőzés.
