Az ellenőrök 17 szeletelt és 13 rúd terméket hasonlítottak össze, amelyek között 27 natúr, illetve 3 füst ízű, ízesítésű volt. Összetételüket tekintve 22 sertéshús, 7 sertés és marhahús, 1 párizsi pedig sertés és baromfihús felhasználásával készült, de „sertés párizsinak” csak az a termék nevezhető a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint, amelynek például 51 százalékos hústartalmának 70 százaléa sertésből származik. A vizsgált 30 párizsit 11 üzem állította elő, 7 magyar, 3 osztrák és 1 német üzemben készültek a termékek.
Az elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból mindegyik párizsi megfelelt az előírásoknak.
2017. augusztus 1-e óta az előállítási gyakorlatban már kötelezően alkalmazandók azok az előírások, amelyek szerint a párizsiban például a minimális hústartalom – a korábbi 40 százalékról – 51 százalékra emelkedett. További, a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott kritérium a párizsi megnevezésű termékekkel szemben, hogy a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége (MSM) a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10 százalék lehet. Az analitikai vizsgálatok eredménye alapján, amellyel a minőségi követelmények betartását ellenőrizték a szakemberek, egy termékkel adódott probléma. Az egyik osztrák, „wellness” megnevezésű párizsi víztartalma (78,8g/100g) ugyanis jelentősen meghaladta az előírt értéket (70m/m%), minőségi szempontból tehát nem volt megfelelő. A felelős vállalkozóval szemben a Nébih szakemberei hatósági eljárást indítottak, és minőségi hiba miatt élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabnak ki. Laboratóriumban mérték mindegyik termék kalcium tartalmát is, ami alapján következtetések vonhatók le a termékben felhasznált MSM mennyiségére. A kiugróan magas kalcium érték utalhat a felhasznált MSM nagy mennyiségére.
Mentességek
A teszt során vizsgált 30 termék között bőven akadt, amelyek csomagolásán olvasható volt a „gluténmentes”, „laktózmentes”, „szójamentes”, „tejfehérjementes” felirat. Szintén laboratóriumban vizsgálták, hogy ezek az állítások helytállóak-e. Valamennyi vizsgálat megfelelő eredménnyel zárult, azaz a mentességre vizsgált termékek valóban „mentes” termékek voltak.
Szakértő, laikus, valamint gyártói és kereskedelmi oldalt egyaránt képviselő kóstolók vizsgálták a 30 párizsit a termékkörre jellemző 5 szempont – metszéslap, szín, illat, állomány és íz – szerint. A tesztelők két csoportban, szeletelt és rúd kiszerelésű párizsikat bírálták a Szupermenta kedveltségi vizsgálatán. Vak kóstolásos módszerrel, vagyis nem tudhatták, hogy mely szám, mely terméket és márkát takarja. A kedveltségi vizsgálaton egy terméket nem pontoztak a bírálók, mivel savanykás íz volt érezhető rajta, ami a nem megfelelő, „öreg” alapanyagra vezethető vissza. A termék valamennyi laboratóriumi kritériumnak megfelelt, de fogyasztásra alkalmatlan volt, így a mellékíz miatt nem került bele a rangsorba.
Végeredményben a szeletelt sertés párizsik Szupermenta versenyében első helyen a Berger Feine Extrawurst végzett. Második lett a Pick Nosztalgia Párizsi, míg harmadikként a Wiesbauer Dunahús Delikát Párizsi zárt. Rúd kiszerelésű sertés párizsik között első helyen a Pick Nosztalgia Párizsi végzett. Második lett a Berger Feine Extra Párizsi, míg harmadikként a Pick Füst Ízesítésű Párizsi ért el helyezést a dobogón.
