A főváros XIX. kerülete sok tekintetben kilóg a sorból. Polgármestere, a szocialista Gajda Péter önmagában kuriózum, hiszen a XIII. kerületet irányító Tóth Józseffel együtt mindössze ketten vannak Budapesten, akiket nem a baloldali összefogás, hanem csak az MSZP támogatásával választottak újra 2014-ben.
Harmadik ciklusát tölti hivatalában, miközben elfogadja egyik fideszes elődje értékelését: Kispest minden hátrányát „élvezi” annak, hogy már nem a belváros része, de nem is klasszikus külső kerület. Adóbevételei elmaradnak a belső kerületektől, és nincsenek nagy értékesíthető területei sem, mint a határkerületeknek, ráadásul minden irányból hömpölyög főútjain az átmenő forgalom. A polgármester saját honlapján úgy fogalmaz: azért dolgozik, hogy a nagypolitika zajától távolságot tartva megteremtse a nyugodt fejlődés kereteit. Ebben a ciklusban ezt a képviselő-testület összetétele is segíti, hiszen vele együtt 12 baloldali mellett 4 fideszes, 1 jobbikos és 1 LMP-s képviselőt választottak be az önkormányzatba a kispestiek. Az előző ciklus nehezebb volt, mert az LMP képviselője átállt a Fideszhez, és így nem volt meg a többségünk – neveti el magát, amikor beszélgetünk, mert azért a kormánypárt helyi csapata ma sem kíméli a kerület vezetését. Ráadásul Kispest nem is olyan klasszikus balos kerület, mint Angyalföld, hiszen itt a rendszerváltozás után több ciklusban is a Fidesz adott városvezetőt, az MSZP 2002-ben vette át a stafétát és tartja azóta a kezében.
A kerület 1950-ben jött létre, amikor Kispestet és a Wekerletelepet a főváros XIX. kerületeként Budapesthez csatolták. Ekkor már épült az Élmunkás lakótelep, majd a 70-es évek végén kezdték felhúzni a központban álló panelházakat. Ez a hármasság a mai napig megmaradt: a lakótelepeken viszonylag gyorsan cserélődik a lakosság és az utóbbi időben a családos középosztály kedvelt célpontja lett a Wekerle, s a harmadik rész, a családi házas kertváros is vonzó a belvárosból zöldbe vágyóknak. Ezért aztán ebben a kerületben nem csökken a gyereklétszám, mint országszerte, hanem stagnál.
Ehhez képest minimális segítséget kap az ellenzéki Kispest intézményeinek felújítására, fejlesztésére, szinte mindent saját erőből kell megoldaniuk. Gajda Péter azzal kezdi, hogy 6 bölcsődéjük létszáma már elég lenne, bár a wekerlei kisgyerekesek még egyet szeretnének, csakhogy ott nem lehet újat építeni. A 30-40 éve épült panel bölcsődék és óvodák felújításra szorulnak, ehhez saját forrásból tavaly hozzá is kezdett az önkormányzat, sőt fejlesztési hitel segítségével igyekszik felgyorsítani a munkákat.
Kispest kevesebb, mint 10 négyzetkilométeres területével a hatodik legkisebb kerülete a fővárosnak (a legkisebb 2,1 négyzetkilométerrel a VII. , a legnagyobb pedig az 54,8 négyzetkilométeren fekvő XVII. kerület).
A lakosság számát nézve pedig a 23 fővárosi kerület között a 9. helyen áll a XIX. . Tavaly 59 840 lakosa volt, míg a leggyérebben lakott XXIII. kerületnek csak 22 és félezer, míg a XI. kerületben a kispesti lakosság duplája, 133 és félezer ember élt.
Az iskolákra az államosítás után már nem kellene költeniük, de a polgármester szerint éreztetni akarják, hogy nem engedik el a kezüket. Mind a tíz kispesti iskola nagyjából egymillió forintot kap évente a szükséges munkák elvégzésére. Az egyháziak is, amelyekkel oktatási szerződést kötöttek. Most egy hároméves programban bővítik az egyik intézményt, máshol tavaly a fűtést korszerűsítették vagy a világítást újították fel. Hiába jó szakemberek dolgoznak a tankerületi központban – érvel a polgármester, nem tudnak úgy odafigyelni minden intézményre, mint a kerület vezetése. Sok belvárosi iskolából tucatnyi tanár hiányzik, a XIX. kerületben biztosan nincs ekkora baj, de pontos adatot már nem kap az önkormányzat. Azt viszont nagyon is érzik, hogy a kerületnél maradt óvodákból sok szakember megy el nem egyszer áruházi dolgozónak az alacsony bérek miatt.
A kerületi szakrendelőt is saját forrásból újítják fel, s vesznek bele új műszereket, nemrég korszerűsítették teljesen az egyik gyermekorvosi rendelőt, de a szakemberhiánnyal ők sem tudnak megbirkózni. Kevés a reumatológus, szemész, gyerekfogorvos és már a nyugdíjba készülő házi gyermekorvost sem tudják pótolni, nincs vevő a praxisra.
Gajda Péter úgy fogalmaz, mindennek örülnek, ami a kerületet gazdagítja, tehát jó, hogy utánpótlásközpont épül a Bozsik-stadion mellett, és egyszer új stadion is lesz, de azt gondolja, az erre szánt lassan 7 milliárd forintból a kerület valamennyi közintézményét korszerűsíteni tudnák. Tartani kellene a fontossági sorrendet – teszi hozzá, hangsúlyozva, hogy az önkormányzat is támogat sportberuházásokat, amelyek a lakosság szélesebb rétegeit és az iskolásokat szolgálják.
A kormánynak nem tetszik, hogy ősztől tavaszig a Liszt Ferenc Repülőtérről érkező delegációk Kispestnél kapják az első ízelítőt a magyar valóságból: rálátnak az autókból a kiserdőben épült hajléktalan kalyibákra. Próbálnak segíteni, de ez Gajda Péter szerint nem kerületi probléma, a vidékről a fővárosba menekülő nincstelenekkel központilag kellene foglalkozni. Kispest nappali melegedőt működtet, civil szervezetekkel összefogva Utcáról lakásba projektet is szervezett, de így csak a rászorulók töredékének helyzetén lehet javítani - érvel. A többi szociális gond súlyát jelzi azonban a kerületben, hogy évi 1 milliárd forintot fordítanak a rászorulókat segítő intézményekre és segélyekre. A rendszerváltozás előtti 12 ezer kerületi bérlakásból 800 maradt, többségük nincs jó állapotban, a bérlők sem fizetnek pontosan, pedig Budapesten itt a legalacsonyabbak a bérleti díjak. Nagyobb szociális bérlakás programra állami forrás nélkül gondolni sem mernek.
A sikerek és kudarcok felsorolásánál befelhősödik a polgármester arca. A Gyurcsány-Bajnai kormányok idején még kapott 2 milliárdnyi uniós pénzt Kispest, de 2010 óta minden pályázatnál vagy pénzosztásnál a sor végére kerül. A legfelháborítóbbnak azt tartja, hogy az év végén most már menetrendszerűen felbukkanó miniszteri keretből az kap, akinek nem is nagyon kellene, náluk pedig nem lehet elkezdeni a „retro” piac felújítását, mert nincs rá pénz. Óbuda, a gazdasági miniszter kerülete ugyanerre a célra az év végi jókívánságok mellé kapott 4 milliárdot, Kispest pedig pályázat útján szerzett tavaly 30 milliót egy óvodafelújításra. A döntést kifogásoló levelére a polgármester azt a választ kapta Tállai államtitkártól, hogy a kerület költségvetése olyan stabil, nem szorulnak támogatásra. A stabilitás igaz, de ez nagyon nagy fegyelmet követel – teszi hozzá Gajda Péter, hiszen Kispest ingatlan és telekadóból is csak a töredékét tudja beszedni, mint mondjuk a szomszédos Kőbánya, ahol az Egis Gyógyszergyár vagy a sörgyár milliárdos befizető, netán Pestszentlőrinc, ahol a repülőtér tölti kerekre az önkormányzati kasszát. Kispesten a KÖKI Terminál a legnagyobb adófizető a maga évi 140 milliójával.
A kerület honlapján szokatlan kérdőívet lehet elérni: a kispesti közösségi költségvetésre lehet javaslatot tenni. Az ötlet a Párbeszéddel folytatott koalíciós tárgyalásokon került elő, tavaly kísérleti jelleggel elindították, idén pedig már hivatalosan is bevezették. A lehetőség a kerület lakosságát aktivizálja, sok jó ötlet kerül felszínre, és igyekeznek bevonni az itt élőket ötleteik megvalósításába is. A felvetésre, hogy többen is mosdókat javasolnak a játszóterekre, a polgármester bólint, hisz a programot ők már két helyen meg is valósították. A központi játszótéren ráadásul ki-ki saját mozgási energiájával feltöltheti az okostelefonját, ami egyedüli az országban, ahogy újdonság annak a mobil applikációnak a bevezetése is, amelyen keresztül bárki beküldheti egy szemétkupac fotóját az okostelefonjával a Zöld Program Irodába, amelynek munkatársai azonnal intézkedhetnek, a bejelentő pedig visszajelzést kap az eredményről.
Nemrég a kispesti polgármesteri hivatalban is sztrájkoltak a köztisztviselők, főként azokért a társaikért, akiknek az önkormányzatuk nem tudott saját erőből emelni a fizetésükön. A XIX. kerületben tavaly is megtette ezt az önkormányzat és idén is ez a terv, valamint béren kívüli juttatásokkal is segítik a munkatársakat. Saját forrásból kellett kiegészíteniük a 2010-ben létrehozott rendészeti központ közterületfelügyelőinek bérét is, mert az állami fizetésért senki nem jelentkezett. Nehezen találnak utánpótlást az építési irodára vagy az informatikai csapatba is, a versenyszféra béreivel nehéz versenyezni – hangzik a helyzetjelentés.
Mitől függ, hogy lesz-e folytatás – faggatom Gajda Pétert. A válasz határozott: attól, hogy lesz-e kétharmada a Fidesznek az áprilisi választáson, vagy sem. Ha igen, akkor a szocialista polgármester szerint biztosra vehető, hogy az új kormány hozzányúl az önkormányzati rendszerhez és a fővárosban kezdik az átalakítást. Arra számít, hogy a következő Orbán-kormány megszünteti a kerületeket, a fővárosi közgyűlést átalakítja, és azzal szerinte vége is lenne az önkormányzatiságnak Budapesten. Azt mondja, hatalomtechnikai szempontból az a legegyszerűbb megoldás, ha a városok élén könnyen irányítható emberek ülnek, akik nem a választóiknak tartoznak elszámolással, hanem a felettesüknek. Ám, ha nem ez a nagyon pesszimista forgatókönyv valósul meg, akkor az MSZP polgármestere folytatná a megkezdett munkát Kispesten. Itt nőtt fel, itt él, és hisz abban, hogy a kerületiek nem választanának meg nem közöttük élő polgármestert. Ahogy Gajda Péter sem szeretne ott városvezető lenni, ahová nem hazamegy.
1908-ban Wekerle Sándor pénzügyminiszter megállapodott a tulajdonosokkal a földművelésre alkalmatlannak ítélt, Kispesthez tartozó terület állami megvásárlásáról. Ekkor kezdődött el a kispesti munkás- és tisztviselőtelep építése mértani alapon kiparcellázott telkeken, iker- és sorházakkal, családi- és bérházakkal, garzonházakkal. 2011-ben az egész telep műemléki védelmet kapott.