Hiába állapított meg jelentős szabálysértéseket az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) Tiborcz István egykori cégének, az Elios Zrt.-nek a pályázataival kapcsolatban, egyáltalán nem biztos, hogy a jelentés büntetőjogi következményekkel is jár majd. – Az ügy közbeszerzési és büntetőjogi vetületét külön kell választani, mert a két jogterületet más jogszabályi háttér és merőben eltérő személet jellemzi – mondta a Népszavának Ambrus István, az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának adjunktusa.
A jogászt azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy miként fordulhatott elő, hogy nem állapított meg bűncselekményre utaló jelet az ügyészség 2016-ban lezárt nyomozása, miközben az OLAF tavaly év végén elkészült jelentésében közbeszerzési szabálytalanságokról, az eljárások manipulálásáról, valamint csalás gyanújáról írt. Az Európai Bizottságnak is eljuttatott dokumentum megállapításai olyannyira súlyosak, hogy akár 13 milliárd forintnyi uniós pénztől is eleshet Magyarország. Az ügyészség hétfőn közölte, hogy nyomozást rendel el az egykor Orbán Viktor vejéhez köthető cég ügyében, a nyomozást pedig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja majd le.
A hazai nyomozóhatóság tehát 2016 után ismét vizsgálódik majd, ám miután más logika mentén épülnek fel a közbeszerzési és a büntetőjogi szabályok, könnyen előfordulhat, hogy a vélt súlyos közbeszerzési szabályszegések egyetlen büntetőjogi kategóriára sem húzhatók rá.
– Az ügyészséget a Btk., a Büntetőeljárás, valamint a vonatkozó ágazati jogszabályok kötelezik, az OLAF jelentése viszont nem. Utóbbi inkább a bizonyítást könnyítheti meg, az OLAF által átadott anyagok figyelembe is vehetők bizonyítási eszközként – mutatott rá Ambrus István, aki azt is megjegyezte, hogy a büntetőjogi felelősségről kizárólag a hazai ügyészség dönt. – Ezt az ügyészi monopóliumot számolhatná fel az Európai Ügyészség, amelyben azonban Magyarország nem vesz részt – tette hozzá.
Kérdéseinkkel megkerestük a BDPST Zrt.-n keresztül Tiborcz Istvánt is, ám estig nem kaptunk választ.
