A Greenpeace Magyarország megbízásából a ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet 2017 októberében országos reprezentatív kutatást végzett Paks II megítélésével kapcsolatban, személyes megkeresésekkel, 1000 főre.
A felmérésből kiderül: Magyarországon nincsen egyetlen olyan releváns társadalmi csoport sem, amelyben egyharmadnál nagyobb támogatottsága lenne a paksi bővítésnek. A kor, nem, iskolai végzettség, lakhely és pártprefencia szerinti bontásban végzett kutatás eredményeinek elemzéséből jól látszik: az orosz állami vállalat által, orosz hitelből építeni tervezett Paks II-t a magyar lakosság elsöprő többsége, 61 százaléka ellenzi. [2] Az atomerőmű-bővítéssel csupán az ország 19 százaléka – azaz kevesebb, mint a teljes lakosság egyötöde – ért egyet.
2016-hoz képest 8 százalékponttal nőtt a Paks II-t elutasítók aránya, és ezzel meghaladta az eddigi rekordszámot, a 2015-ös 60 százalékot. Ezzel egy időben radikálisan visszaesett a támogatók aránya is: 2015-ben még 31 százalék, 2016-ban 27 százalék, 2017-ben már csak 19 százalék támogatta a projekt megvalósulását.
Az atomerőmű veszélyessége minden társadalmi csoportban a vezető ellenérv. A legtöbben (a válaszadók 39 százaléka) a felsorolt válaszok közül a „veszélyes” szót említették Paks II ellen szóló legfontosabb ellenérvként. A második legfőbb (a válaszadók 29 százaléka szerinti) érv az erőműbővítés ellen a radioaktív hulladékok elhelyezésének problémája volt.
Magyarország jövőbeni energiaigénye azonban nem függ Paks II-től. Egy valóban fenntartható, és a lakosság biztonságát nem veszélyeztető megújulóenergia-rendszer fokozatos kiépítésével hazánk is döntően fedezni tudná energiaszükségletét tiszta energiaforrásokból. A megújulókra való átállás továbbá hosszú távon hozzájárulhatna energiafüggetlenségünkhöz is. Paks II-vel ugyanis Magyarország villamosenergia-termelésének függősége akár 70-80 százalékra is növekedhetne a 2030-as évekre.
„A Paks II-vel kapcsolatos közvélemény-kutatás világosan jelzi: Paks II-nek nincs társadalmi támogatottsága, a teljes magyar lakosság többsége ellenzi a Paks II-beruházást. A magyar kormánytól ezért azt várjuk: csökkentse a napelemek és a napelemes rendszerek áfáját, valamint a napelemeket sújtó, magas környezetvédelmi termékdíjat, és ezáltal is tegye a lakosság számára könnyebben elérhetőbbé és olcsóbbá a megújuló energiarendszerek kiépítését” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.
