Egy férfi felállt, és hátat fordítva hallgatta a főpolgármester beszédét. Egy asszony, amikor Tarlós István elkezdte felszólalását, hátrament, és az oszlop takarása mögé állt, egy másik nő tüntetőleg elhagyta a zsinagógát: mindketten megerősítették lapunknak, hogy a főpolgármester jelenléte ellen tiltakoznak.
A budapesti gettó felszabadításának 73-ik évfordulója alkalmából rendeztek megemlékezést csütörtök délelőtt a Dohány utcai zsinagógában. A meghívóból kiderült, hogy Frölich Róbert országos főrabbi és Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke mellett Tarlós István főpolgármester is megemlékező beszédet mond.
Akadtak, akik nem felejtették el, mi történt 2011-ben. A fővárosi önkormányzat akkor a szűkös anyagi lehetőségekre hivatkozva az előző évinek mintegy harmadára (5,5 millió forintra) csökkentette a vészkorszak áldozataira emlékező Élet Menete támogatását. A néppártosodást akkor még hírből sem ismerő Jobbik egyik politikusának ez is sok volt. Követelte, hogy egyetlen fillér közpénzt se adjanak olyan rendezvényre, ahol szocialista és liberális politikusok „hivatásos médiarettegők gyűrűjében a magyarságot gyalázzák”.
Ilyen körülmények között – a támogatás visszanyesése ellenére – gesztussal ért fel, hogy a fideszes Tarlós István beszédet mondott az Élet Menetén. Csakhogy a főpolgármester ugyanebben az évben minden tiltakozás ellenére kinevezte a szélsőjobboldali Dörner Györgyöt az Új Színház élére. Nem emlékszünk rá, hogy a főpolgármester azóta valamelyik évben részt vett volna az emlékmeneten.
Tarlós személyétől függetlenül közösségi oldalakon olyan vélemények is megjelentek, hogy politikusokat egyáltalán nem kellene engedni beszélni zsinagógában. Tegyük hozzá: 2005-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is felszólalt a Dohány utcában (a megemlékezésen Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin akkori szocialista házelnök, volt kormányfőként Boross Péter és Orbán Viktor is megjelent). Igaz, akkor a gettó felszabadításának kerek évfordulója volt: a hatvanadik.
Információnk szerint a mostani rendezvényre Heisler András hívta meg Tarlós Istvánt. Kérdésünkre Heisler pontosított: a főpolgármestert a Mazsihisz és a BZSH (Budapesti Zsidó Hitközség) hívta meg. A Tarlós szereplését megelőző belső vitákról a Mazsihisz elnöke csak annyit mondott: „mindig vannak viták”.
Megkérdeztük az országos főrabbit is. Frölich Róbert szűkszavúan a tények rögzítésére szorítkozott: „Ő a főpolgármester, az eseményt pedig a fővárosi gettó Vörös Hadsereg által történt felszabadításának évfordulója alkalmából tartják”.
A rendezvényen a kormányt Latorcai Csaba helyettes államtitkár képviselte, több ellenzéki politikust is látni lehetett: Bokros Lajost, Fodor Gábort, Gyurcsány Ferencet. A főpolgármester ellen tiltakozók nem akarták megzavarni a megemlékezést, a jelenlévők nagy része talán nem is érzékelte, hogy csendes demonstráció zajlik.
Tarlós István hangsúlyozta, hogy az egykori bűnök elismerése nem a gyengeség jele, hanem a feldolgozás és megbocsátás lehetősége. Arról azonban, hogy a budapesti gettót a Vörös Hadsereg szabadította fel, szót sem ejtett. Helyette a „történelem sorsdöntően kedvező fordulatáról”, „lebontott falakról” beszélt.
Frölich Róbert ellenben nem mulasztotta el megemlíteni, hogy a budapesti gettó túlélői a Vörös Hadseregnek köszönhetik életüket. Heisler András is megemlékezett arról, hogy a Vörös Hadsereg hozta el a szabadságot, és nem csupán a magyar zsidóság, hanem az egész ország számára. Még akkor is, ha aztán újabb megszállás következett.
