A napokban újabb észak-koreai szellemhajót vetett partra a tenger. Japán partjainál került elő a csónak, Tokiótól keletre, az Isikava prefektúránál. Fedélzetén hét holttestet találtak, az áldozatok földi maradványaira az apró kabinokban bukkantak. Az eset azért feltűnő, mert az elmúlt évben összesen 104 szellemhajóra leltek a japán partoknál. Amióta 2013-ban gyűjtik az erre vonatkozó adatokat soha ennyi rejtélyes csónakra nem bukkantak.
Tavaly novemberben például nyolc holttestet találtak egy csónakon, szintén az ország északi partjainál. Akkor a vizsgálatok során arra jutottak, hogy a halászhajó viharba került, s ez okozta a tragédiát. Egy másik alkalommal tíz holttest volt a fedélzeten. Akadtak olyan esetek is, amikor senkit sem találtak a szellemhajón, illetve előfordult, hogy élő személyekkel találkoztak, akik megerősítették: Észak-Koreából érkeztek. A 2017-es év folyamán a japán parti őrség összesen legalább negyven észak-koreai halászt mentett ki a tengerből.
Gyakran nagyon szerényen felszerelt bárkákról van szó, amelyeken nincs helymeghatározó rendszer. Vajon így akarnak kémeket küldeni Észak-Koreából Japánba? – merül fel a jogos kérdés. A halászat világszerte a legveszélyesebb foglalkozások közé tartozik, egyes kutatások szerint körükben az átlagnál mintegy 18-szor magasabb a "munkahelyi" halálozások aránya. A téli hónapokban az észak-koreai halászok királyrákot, tintahalat és más halfajtákat próbálnak fogni a tengerben. Egyes hajók a hadsereg tulajdonában vannak, másokat civil személyek bérelnek a katonaságtól.
A hal az egyik legfontosabb exportcikk Észak-Korea számára, s az iparágban a hadsereg is érintett. Becslések szerint az összesen 3 milliárd dollár értékű kivitel egytizede származik az ágazatból. Elsődlegesen Kínába szállítanak rákokat, makrélát, különféle gömbhalakat. Igaz, a sztálinista állammal szemben tavaly elfogadott új szankciók nyomán Peking is csekélyebb érdeklődést mutat az észak-koreai különlegességek iránt. Néhány az észak-koreai határhoz közeli éttermet ezért be is kellett zárni Kínában. Ezért hírek szerint fellendült a csempészet, így azonban a kínai kereskedők a korábbinál drágábban jutnak hozzá az észak-koreaiak által kínált portékához.
A phenjani rezsim feltételezések szerint egyre több halászt küld a tengerre, hogy minél több keményvalutára tegyen szert. Észak-Koreának a vele szembeni szankciók miatt minél több pénzre lenne szüksége. Az ország helyzetét nem javítja, hogy a közelmúltban egyes tengeri szakaszokon eladta a halászati jogokat Kínának, így az észak-koreaiak egyre kisebb területre szorulnak.
Az észak-koreai halászok számára szó szerint élet-halál kérdése, hogy sikerrel járjanak. A fedélzetre eleve kevés élelmiszert visznek, ha eltévednek, éhhalál fenyegeti őket. Mivel GPS nem segíti munkájukat, a viharos, ködös időben igen nehéz helyzetbe kerülhetnek. A szellemhajók legénysége halálának gyakori oka az éhhalál mellett a kiszáradás.
Szakértők valószínűtlennek tartják, hogy az észak-koreaiak így próbálnának meg Japánba emigrálni. John Nilsson-Wright, a londoni Chatham House kutatóintézet munkatársa a BBC-ben rámutatott, ez azért valószínűtlen, mert akkor inkább Dél-Korea felé vennék az irányt. Igen ritka, bár nem példa nélküli, hogy észak-koreaiak Japánba menekülnének: 1987-ben 11-en, 2006-ban négyen, 2011-ben kilencen kötöttek ki az ország partjainál. Ugyanakkor az utóbbi években élve megtalált halászok azt kérték, hogy küldjék vissza őket Észak-Koreába.
Tavaly novemberben sajátos eset történt. Amikor a japán parti őrség megmentette a halászokat, hajójukon olyan dolgokat találtak, amelyeket már Japánból lophattak el. Mint a tokiói média jelentette, a halászok később el is ismerték, hogy egy menedékházból csentek el például egy tűzhelyet, illetve tévékészüléket.
Elemzők azt sem hiszik, hogy az észak-koreai rezsim valójában így próbál kémeket csempészni az ázsiai országba. Sokkal egyszerűbb, biztonságosabb, olcsóbb hamis papírokkal kerülőúton átküldeni kémeket Japánba, mint a veszélyes tengeri útvonalat választani.
