Az influenza évente 3-5 millió megbetegedésért és 291 000-646 000 halálesetért felel világszerte. „Influenza következtében meghalni nem olyan, mint golyó által vagy egy fekete özvegy csípése miatt. Egy fertőző betegség mindig komplex viszonyban van a megtámadott testtel” – mondja Amesh Adalja, a Johns Hopkins Egyetem Egészségbiztonsági Központjának fertőző betegségekre szakosodott orvosa a LiveScience cikkében. Miután az influenza vírus a szemen, az orron vagy a szájon keresztül behatolt a testbe, arra kezdi használni az orr vagy a torok sejtjeit, hogy másolatokat készítsen magáról. A támadó vírushordák így válaszadásra kényszerítik az immunrendszert, amely fehérvérsejtek, antitestek és gyulladást okozó molekulák seregeit küldi hadba, hogy elhárítsák a fenyegetést. A T-immunsejtek megtámadják és elpusztítják a vírusnak szállást adó szöveteket, különösen a légzőszervekben és a tüdőben, ahol a vírusok leginkább szeretnek tartózkodni. A legtöbb egészséges felnőttben a módszer működik, napokon vagy heteken belül felépülnek. De néha az immunválasz olyan erős, hogy túl sok szövet pusztul el, lehetetlenné téve a légzést, s miután a test nem kap elég oxigént, beáll az oxigénhiányos állapot, és akár a halál.
Más esetekben a fatális immunválaszt egy másodlagos fertőzés váltja ki, amely a legyengített szervezetet könnyen megtalálja. Ilyenkor a tüdőt tipikus baktériumok - tipikusan Streptococcusok vagy Staphylococcusok - támadják meg, amelyek azután tovább terjedve potenciális veszélyt jelentek a test más részire.
Egy tipikus járvány során a legveszélyeztetettebbek a gyerekek és az idősek. A gyerekek azért, mert az immunrendszernek időbe telik, amíg megtanulja, melyik a legmegfelelőbb válasz, és náluk még nem mindig találja meg a legoptimálisabbat. Az idősebbeknél viszont az immunrendszer kora lehet a baj és az, hogy más betegségek már igénybe vették azt. Minkét csoport nehezebb tudja tolerálni az immunrendszer sajátszövet támadását és utána felépülni is nehezebben tudnak.
Magyarország gyengén áll az átoltottság területén
Kevesen oltatják be magukat influenza ellen. Ezt Selmeczi Kamilltól, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnökétől tudtuk meg. Elmondta azt is, hogy működik Magyarországon figyelőszolgálat, amelyben bizonyos háziorvosi körzetek eseteit vizsgálják meg, valóban influenzás megbetegedésekről van-e szó. Ha nem is nagy számban, de minden évben igazoltan kimutatható az influenza Magyarországon. A vírusokra fogékonyabb nagyobb gyermek és felnőtt közösségekben gyakrabban fordulhatnak elő influenzás megbetegedések, de hogy ez járványos jellegű-e az a betegek számától és az átoltottságtól is függ, vagyis attól mennyien kaptak védőoltást. Ahhoz, hogy a járványos jelleget meg lehessen előzni, a magyar népesség legalább 40 százalékos átoltottsága lenne szükséges.
„Másfélmillió oltóanyag áll rendelkezésre, amely elsősorban az idősebb korosztály védelmét szolgálja. Az ingyenes oltásokat a háziorvosok még a járványos időszak előtt megpróbálják beadni, de sajnos létezik egy erős oltásellenes hangulat is, a múlt év ezért is volt meglehetősen sikertelen. Az emberek inkább az ellenpropagandára hallgattak” – jegyezte meg Selmeczi Kamill. A médiának is nagyobb szerepet kellene vállalnia, abban, hogy az emberek hiteles tájékoztatást kapjanak az oltások szükségességéről. A fiatalabbaknak, nagyobb közösségekben, vagy betegek között dolgozók számára lenne igazán szükséges a védekezés. Tavaly az oltások 60-70 százalékát használták fel, idén úgy tűnik, jobb lesz a mutató. A mostanában uralkodó enyhébb időjárás inkább a vírusoknak kedvez, de eddig még alig fordultak elő megbetegedések, járványról egyáltalán nem beszélhetünk.
