Bizet operájának új feldolgozásában a cigánylány, Carmen lelövi a féltékenységében rátámadó Don Josét a férfitől megszerzett pisztollyal. Az eredeti felfogástól drámaian eltérő finálé a nők elleni erőszakra és a nők helyzetével való visszaélésekre hívja fel a figyelmet. A téma az októberben kipattant Weinstein-botrány nyomán került előtérbe - írja a brit lapra hivatkozva az MTI.
"Úgy tudjuk, ez lesz az első eset, amikor megváltozik a Carmen befejezése" - mondta a firenzei operaház szóvivője, Paolo Klun, és hozzátette: nem kell, hogy színházuk a zenei kultúra konzervatív helyszíne, múzeuma legyen. "Inkább vitaindító hely legyen. A Carmen 150 éve született egy teljesen más kulturális közegben".
Az előadást a 19. századi környezetből az 1980-as évek Olaszországába emelték át, a helyszín egy olasz város szélén lévő cigánytábor. A darab producerei a történet megváltoztatásával az ellen tiltakoznak, hogy Olaszországban évente sok nő esik áldozatul a féltékeny férje, barátja vagy szeretője által elkövetett gyilkosságnak. Ez annyira elharapózott, hogy már külön szó is született rá: femminicidio (nőgyilkosság).
Célestine Galli-Marié (1837-1905) - egy eredeti mezzoszoprán Bizet idejéből (Fotó AFP,, Collection Christophel)
Az előadás alkotói nem akarták, hogy az opera fináléját, Carmen meggyilkolását a nézők megtapsolják, mivel az ő fejükben azok a szörnyű esetek jártak, amikor a nők a családon belüli erőszak áldozatává váltak.
"Amikor a társadalomnak szembe kell néznie a nők meggyilkolásával, hogy merészelnénk megtapsolni egy nő megölését?" - tette fel a kérdést Cristiano Chiarot, a firenzei Teatro del Maggio Musicale operaház vezetője, aki szerint hűek maradtak az opera szelleméhez a változtatásokkal is, hiszen a régi időkben is előfordult, hogy több változata létezett egy híres legendának anélkül, hogy annak eredeti értelmét aláásták volna.
Az operaház rendezője, Leo Muscato eredetileg ellenezte a változtatást. Azt hangoztatta, hogy éppen Carmen halála a darab motorja. Ám később megértette Chiarot koncepcióját: a cigánylány halála egykor arról szólt, hogy a nőnek fel kell áldoznia magát, hogy megőrizze szabadságát. Ennek a nézőpontnak azonban manapság már nincs értelme.
Georges Bizet 1875-ben írta a Carment Prosper Mérimée regénye nyomán, és az operát az 1830-as évek Spanyolországába helyezte. A négyfelvonásos mű premierjét 1875-ben tartották Párizsban. A közönséget meghökkentette, hogy a színpadon olyan egyszerű emberek élete elevenedett meg, mint a gyári munkások, a csempészek, a katonák és a cigányok - idézte fel a firenzei előadás kapcsán a brit napilap. - Az új előadásban Carmen modern nő, aki egy gyárban dolgozik, Don José pedig erőszakos rendőrtiszt.
Az operarajongók nem fogadták kitörő lelkesedéssel a radikális változtatást. A színház Facebook-oldalán írta egy kommentelő: "Egy opera végét nem lehet megváltoztatni... Sajnálom, hogy Firenze dicsőséges színháza lehetővé teszi és támogatja ezeket a kezdeményezéseket..."
Részlet a firenzeiek 2012-es Carmenjéből (vezényel: Zubin Mehta)
