A mélyszegényeknél alig akad elégethető szemét – nyilatkozta lapunknak Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője. Akár a leggazdagabbak körében is találkoztak már hulladékégetéssel. A lista a kezelt fán, műanyagon, gumin, dögön, trágyán, rongyokon keresztül a fáradt olajig terjed. A szennyezők zöme némi odafigyeléssel legalább fatüzelésre átállhatna – vélekedett. Alapvető fontosságúnak tartja a szemléletformálást, amit a Tiszta fűtés című kampányuk képvisel.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a légszennyezés Magyarországon a GDP közel ötödét elérő kárt okoz. (Ez számításunk szerint valamivel több mint évi 6 ezer milliárdra rúg.) A fa-, szén- és hulladékégetés Magyarországon évi 8-10 ezer ember idő előtti halálát okozza. Az irodavezető szerint évi több százmilliárdot is el lehetne költeni a lakossági avarégetés és fűtés légszennyezése elleni küzdelemre, amit egészségmegóvó befektetésként értelmez.
A szeméttel fűtők aránya csak becsülhető. A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. szerint térségükben a hulladék mintegy harmada tűnik el a kályhákban. A Levegő Munkacsoporthoz évi közel félezer panasz érkezik. (A WWF Magyarország minapi közvélemény-kutatásának válaszadói 95 százalékban érzékelnek légszennyezési problémákat.)
Hulladékégéskor – a fánál akár nagyságrendekkel több – ólom, kadmium, cink, benzol, ftalátok, hidrogén-cianid, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, dioxinok, policiklusos aromás szénhidrogének kerülnek a levegőbe. Ezek szív- érrendszeri problémákat, rákot és korai gyermekhalálozást okozhatnak. A tüzeléssel nem csak a fosszilis anyagokból felszabaduló vegyületek – például szén-monoxid, kén- és nitrogén-oxidok, illékony szerves anyagok vagy kisméretű részecskék – keletkeznek, hanem klór- és fluor-tartalmú vegyületek, dioxinok, akrolein és magas fémtartalmú porszemcsék.
A szénalapú részecskék már kis sűrűségben zavarják az orr- és toroknyálkahártyát: köhögést és nehézlégzést válthatnak ki, a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthatnak el. A tüdőből a keringésbe jutó szennyezőanyagok fokozzák a vérrögképződést, ezzel emelik a trombózis és a szívinfarktus kockázatát. Emellett szívritmuszavarok léphetnek fel és nő az agyvérzés kockázata is. A szennyezettség megközelítőleg évi 6-8 ezer idő előtti halált és hárommillió munkanap-kiesést okoz.
A Levegő Munkacsoport szerint évi több százmilliárdos támogatás a Belügyminisztérium (BM) szociális tüzelőanyag-programját is átalakítaná. Ennek tíz százaléka súlyosan légszennyező lignit és barnaszén, ami Lenkei szerint jóval több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. Az önkormányzatok ráadásul megfelelő helyiségek híján sokszor vizes fát osztanak. Egy-egy háztartásra átlag 10 mázsa jut: ez a fagyhalál elkerülésére talán elég, de egy családnak egész télen legalább 40-50 mázsa száraz fára lenne szüksége. A lehetőséggel csak az 5 ezer lakosúnál kisebb települések élhetnek, pedig számos rászoruló él városok külterületein. (A Habitat for Humanity Magyarország korábbi felmérése szerint jelenleg a szociális fatámogatás 200 ezer háztartásba jut el.) A Levegő Munkacsoport szerint az anyagi keretet az idei négymilliárdról legalább húszmilliárdra kellene emelni, jogszabályban rögzítve a fa nedvességtartalmát. Ösztönöznék a fabrikettosztást is.
Az irodavezető a lakossági támogatásokban elsőként azoknak tenne elérhetővé épületszigetelési támogatást, akiknél nincs gáz. Könnyítenének a helyzeten a kistelepülési szintű távfűtési rendszerek is. Így a szilárd tüzeléses légszennyezés kétharmada eltűnhetne. Bár a gáz is szennyez, ösztönözni kellene az átállást. Meglátása szerint a kormány uniós támogatást is átcsoportosíthatna e célra. Felvetésünkre ugyanakkor nem tartja haszontalannak, hogy a kabinet a lakossági energiaberuházásokra szolgáló vissza nem térítendő EU-forrást középületek felújítására költi. Ez ugyanis példamutató.
A küzdelemben komoly szerepet játszanak a tiltások és a hatóságok is. Azok, akik a szomszédjuk kéményéből sötét, szúrós szagú füstöt érzékelnek, első körben figyelmeztessék a szennyezőt: tevékenysége nemcsak hogy tilos, de a környéken lakókén túl a saját egészségét is súlyosan veszélyezteti. Ha ez nem hat, „tettenéréskor” bármely közeg – rendőr, közterület-felügyelő, mező- és természetvédelmi őr – felvehet jegyzőkönyvet. Akad, ahol polgárőrök is segítenek. A hatóság 75-300 ezer (kerti égetés esetén 25-100 ezer) forintos bírságot szabhat ki. A tartozás adók módjára behajtható és akár a vagyontárgyak árveréséhez is vezethet.
Ahhoz képest, hogy a Miniszterelnökséget vezető Lázár János néhány hete a kormányinfón is felrótta a hulladékégetést, a Földművelésügyi Minisztériumtól (FM) lapunknak küldött válasz kevés új intézkedésről számol be. Eszerint ma is sokat tesznek a probléma kezelése érdekében. Megerősítik, hogy a „komplex” gondokat figyelemmel kísérik. A tárcák együttműködnek, és még az Országos Polgárőr Szövetséget is bevonták. Megerősítik: az egyik legkárosabb légszennyező anyag, a kisméretű szálló por szempontjából a legnagyobb terhelést ma már nem a közlekedés és az ipar, hanem a helytelen lakossági tüzelés okozza. Ezért indították korábban a „Fűts okosan!” kampányt.
A hulladékkal fűtés, illetve az avar és a kerti maradványok nyílt égetése több mint 15 éve tilos. Csak helyileg és egyes napokra engedélyezhető a kerti zöldhulladék-égetés. Az ellenőrzést a járási környezetvédelmi hatóság látja el. A legtöbbször panaszbejelentést kapnak, de a bizonyítás „komoly kihívás”. Ezért inkább a megelőzésben bíznak. A beigazolódott jogsértés bírsággal jár. A probléma országos, de egyes területek veszélyeztetettebbek.
A kormányzati intézkedések sorában megemlítik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Otthon Melege Programját, amelynek keretében az elmúlt közel három év során 27 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítették a lakossági energiahatékonyságot. Emellett az FM is figyelmeztet: a hulladékkal fűtők köre nem azonosítható egyértelműen a hátrányos helyzetű térségek lakosságával. A gond jelentkezik a nagyvárosok jobb módú külső kerületeiben is. Így a bajokat inkább az ismerethiányra vezetik vissza.
Több mint négyszeresére, 600 millióról 2,6 milliárdra emelte az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a hűtő- és mosógépcsere-támogatás keretét – jelentette be tegnap a szaktárca. Így lényegében valamennyi – összesen 61 ezer – befogadott pályázat megkaphatja az általa készülékenként igényelt 25-45 ezer forintos állami támogatást.
Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár szerint a pályázatok elbírálása a végéhez közeledik – írják. Így az várhatóan karácsonyig lezárul. A döntésekről minden pályázó e-mailes értesítést kap.
Az Otthon Melege Program keretében fűtési rendszerek korszerűsítésére és a gázkonvektorok cseréjére összesen mintegy 5 ezren pályáztak. Az államtitkár felhívta a figyelmet: aki ezek keretében már elvégezte a beruházást és most hiánytalan elszámolást nyújt be, még idén kifizethetik számára az elnyert összeget.
A tárca által tervezett jogszabály-módosítások most elsősorban az építési-bontási hulladékokra összpontosítanak. Emellett a bútorlap-szabászattal, fa és műanyag nyílászárók gyártásával, -beszerelésével foglalkozó szervezeteknél kezdeményeznek hatósági ellenőrzéseket.
