Csütörtök délelőtt háromnegyed tízkor 14 237 dolláron állt a jegyzés, ami napi szinten 5,46 százalékos, a hét nappal korábbihoz képest pedig 48,26 százalékos emelkedést jelent. Az eddig napi maximum 14 400 dollár volt.
A bitcoin árfolyama az idén rohamosan emelkedett, de rendkívül nagy kilengések mellett. Januárban még 800 dolláron állt, májusban 2000 dollár fölé, szeptemberben 5000 dollár fölé, novemberben pedig 11 ezer dollár fölé emelkedett az árfolyam.
Az utóbbi napokban tapasztalt emelkedést leginkább az magyarázza, hogy az amerikai értékpapír-piaci felügyelet a múlt héten engedélyezte a kriptodeviza határidős kontraktusok bevezetését a tőzsdéken. A digitális devizák így felzárkózhatnak a hagyományos pénzügyi eszközök közé az értékpapír-piaci kereskedelemben.
A chicagói opciós tőzsde (CBOE) vasárnap nyitja meg első határidős bitcoin kontraktusát, a chicagói árutőzsde (CME) december 18-án, míg az Egyesült Államok második legnagyobb elektronikus részvénykereskedelmi rendszere, a Nasdaq a tervek szerint a jövő év elején indítja be a bitcoin határidős ügyleteket. A bitcoin határidős jegyzések bevezetésével az intézményes befektetők számára is elérhető eszközzé válnak a kriptodevizák.
A bitcoin árának látványos emelkedése nyomán számtalan figyelmeztetés hangzott el, miszerint piaci buborék alakul ki.
Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve volt elnöke a CNBC gazdasági hírtelevíziónak szerdán adott nyilatkozatában elmondta, hogy a bitcoin az Amerika gyarmati múltjában bevezetett pénzre emlékezteti. Az 1775-ben bevezetett, ám 1782-re teljesen elértéktelenedett valuta jelentős része valós termékeket és szolgáltatásokat generált, dacára annak a ténynek, hogy néhány év alatt elvesztette értékét.
"Az emberek mindenféle dolgot vesznek, amelyek semmit nem érnek. Az emberek kaszinókban játszanak, noha az esélyek ellenük szólnak. Ez soha senkit nem állított meg" - fogalmazott Greenspan.
Miután a brit adók teljesen kimerítették a gyarmatok arany- és ezüstérme készletét, az amerikai kormány 1775-ben elkezdett saját papírpénzt nyomni és a következő években ezzel finanszírozta a függetlenségi háborút. Ez a deviza beválthatatlan papírpénz volt, amelynek értékét a föderációs kongresszus a rendelkezésre álló bankók és az irántuk való kereslet alapján határozta meg. A háború elején 12 millió, a végén pedig 500 millió dollár volt az amerikai pénzkészlet, és 1782-re elértéktelenedett a pénz.
A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyet 2009. január 3-án egy ismeretlen - fórumos nevén Satoshi Nakamoto - bocsátott ki, közvetlenül a 2008-as amerikai bankválság kirobbanása után. Az elnevezés vonatkozik a fizetőeszközt kezelő nyílt forráskódú szoftverre, és az azzal létrehozott elosztott hálózatra is. A bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól, sem egyéb megbízható harmadik féltől, mivel a peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt elosztott adatbázisra támaszkodik. Az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket. A biztonságot digitális aláírások és proof-of-work rendszer adja. A bitcoinok biztonságosan tárolhatók egy pénztárcafájlban, személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordózókon vagy felhő alapú szolgáltatóknál, küldésükhöz és fogadásukhoz pedig csak a küldő illetve a fogadó bitcoincíme szükséges. A peer-to-peer felépítés és a központi irányítás hiánya megakadályozza bármilyen hatóság számára, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és infláció gerjesztését. A bitcoin a legismertebb a virtuális fizetőeszközök, a kriptodevizák között, amelyek közül több száz van forgalomban.
