Az elemzők emlékeztetnek arra, hogy a földterületek értéke nominálisan 2015-ben még 9,9 százalékkal emelkedett. Reálértéken nézve a földterületek 10,7 százalékkal értek többet tavaly, mint egy évvel korábban. A közleményben rámutattak: már második éve emelkednek az árak, annak ellenére, hogy a tulajdonszerzés szigorítása miatt stagnáló árakra lehetett számítani.
Kifejtették, hogy a 2016-os év emelkedése csak kevéssel maradt el a 2012-es és 2014-es évekétől, amikor az árdinamikában jelentős szerepet játszott az új földforgalmi törvény bevezetése előtti felfokozott vásárlói hangulat. Úgy vélik, hogy a tavalyi magas áremelkedés a Földet a gazdáknak! programnak és a hozzá kapcsolódó kedvező finanszírozási lehetőségeknek tudható be. A program adás-vételi tranzakciói még nem zárultak le teljesen, azonban további emelkedés történt, az előzetes számításaik szerint a 185 ezer hektárnyi tranzakció országos átlagára hektáronként 1,4 millió forint volt.
A kutatás szerint tavaly 12 százalékkal nőtt a szántók átlagára, átlagosan 1,22 millió forintot ért egy hektárnyi szántóterület. Az árak az ország minden régiójában emelkedtek, a legjobban a Nyugat-Dunántúlon 23,4 százalékkal. Ettől jelentősen elmaradt az árnövekedés a Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön, de azok még így is 14,1 és 13,8 százalékot tettek ki, míg Dél-Dunántúlon 12 százalék volt a drágulás.
A növekedés dinamikájának földrajzi megoszlásától eltértek a csúcsárak: a szántók tavaly a legdrágábbak az Észak-Alföldön voltak, a legolcsóbban továbbra is Észak-Magyarországon lehetett szántóterülethez jutni, ahol az árak nem érték el a 750 ezer forintot.
Tavaly az összes művelési ágazatot növekedés jellemezte, a legjobban 14,4 százalékkal a gyepek, a rétek és a legelők drágultak 2015-höz képest. A második legjelentősebb drágulást a szántóterületek, a harmadikat pedig 10,8 százalékkal magasabb tranzakciós árukkal a gyümölcsösök mutatták. A legkisebb különbség az erdő és a szőlő 2016-os és 2015-ös eladási árai között volt - írták az elemzésben.