A hazai települések 78 százaléka esetében az ott élők többségének gond a fűtésszámla kifizetése – derül ki a WWF Magyarország A Föld órája című nemzetközi kezdeményezés keretében készült, 701 hazai helyhatóság válaszaiból összeállított, tegnap közzétett felméréséből. Az energiaszegénységben leginkább az alacsony jövedelmű nagycsaládosok és az időskorúak, illetve Kelet- és Dél-Magyarország érintett. A rászorulóknak csak a helyhatóságok 60 százaléka segít, ami szociálistűzifa-pályázatban és a lakhatási támogatásban merül ki. Sok település fát is ültet, illetve dolgoz fel e cél jegyében.
A fűtés okozta légszennyezés a válaszadó települések 95 százalékánál gond. Több mint felüknél a helyzet közepes vagy súlyos – hangsúlyozta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatváltozási- és energiaprogram-vezetője. Ehhez képest csak a helyhatóságok negyede érzi úgy, hogy rendelkezik az ez elleni küzdelemhez kellő eszközökkel. Ezek közé tartozhat a tűzgyújtási rendelet, a zöldhulladék begyűjtése, a tájékoztatás, a fűtőanyag-támogatás, a faültetés vagy a pályázat. A légszennyező fűtőanyagok közül a WWF leginkább a lignitet kárhoztatja, ami nagy nedvességtartalma és alacsony fűtőértéke miatt a legrosszabb hatásfokú, ráadásul kéntartalma miatt füstje erősen marja, roncsolja a nyálkahártyát, a tüdőt és a légutakat. Ehhez képest a helyhatóságok tizede az egyszerűség kedvéért a rászorulóknak fa helyett szenet vagy lignitet oszt.
A vizsgált középületek harmadán egyáltalán nincs szigetelés és 70 százalékuk állaga rosszabb a közepesnél. A fűtési rendszer tizede nagyon rossz állapotú. A korszerűsítések kétharmadát pályázati forrásokból állják, bár a hivatalok hatvan százaléka hiába próbálkozott. Az önkormányzati épületek 95 százalékát gázzal fűtik, de egyre többen váltanak fára. Csaknem száz önkormányzat pályázna távhőrendszer-kiépítésre.