A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős ítéletét támadta meg az Ab-n alaptörvény-ellenességre hivatkozva egy kanadai-magyar kettős állampolgár - infromál a döntésről az MTI. Az ügy előzménye, hogy az indítványozó kanadai-magyar állampolgár az alapügy alperesével házasságot kötött, és két gyermeket örökbe fogadtak. Amikor az indítványozó a gyermekekkel Kanadába utazott, az alperes kételkedni kezdett az indítványozó távozásának indokaiban, ezért belépett a számítógépébe és elolvasta dokumentumait, levelezését.
Az indítványozó időközben a gyermekekkel visszatért Magyarországra, később a házasság felbontását kezdeményezte. Az alperes pedig a gyermekek elhelyezésével kapcsolatos vita során csatolta a peres iratokhoz a megszerzett elektronikus levelezést. Emiatt az indítványozó a bíróságtól annak megállapítását kérte, hogy az alperes a levelezés jogosulatlan megismerésével és nyilvánosságra hozatalával megsértette az ő magántitokhoz és levéltitokhoz fűződő személyiségi jogait. Az eljáró bíróság azonban kimondta, hogy az alperesnek nem volt más lehetősége állításai alátámasztására, mint a felperesi levelezésének felhasználása.
Az indítványozó a jogerős másodfokú - az elsőfokúval egybehangzó - ítéletet támadta meg alkotmányjogi panasszal az Ab-n. A testületnek ebben az ügyben arról kellett döntenie, hogy a magántitok korlátozására kellő súlyú alkotmányos indok-e az alperes mint szülő felügyeleti, nevelési és kapcsolattartási jogának védelme.
Az Alkotmánybíróság keddi határozatával elutasította a kanadai-magyar állampolgár indítványát. Álláspontja szerint a támadott bírósági döntés alkotmányos célja a szülő felügyeleti jogának és kötelezettségének biztosítása, továbbá a kapcsolattartáshoz való jog védelme, ami végső soron a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogán alapul. Az indítványozó levelezése alkalmas lehet az előzőek bizonyítására, így levéltitkának korlátozása nem tekinthető szükségtelennek.
Az Ab kitért arra is, hogy az indítványozó levelezésének a bíróságok és más hatóságok előtti bizonyítékként történő felhasználása során a levelezés tartalma továbbra is rejtve maradt a nyilvánosság előtt, így az eljáró bíróságok az indítványozó magántitkát csak a szükséges és arányos mértékben korlátozták. Az Alkotmánybíróság kiemelte: a társadalom valamennyi tagja köteles a gyermek jogait tiszteletben tartani, és biztosítani számára a megfelelő fejlődéshez szükséges feltételeket. A szülő neveléshez való joga egyben a gyermekéről való gondoskodás és védelme biztosításának kötelezettségét is magában foglalja.
A határozathoz különvéleményt csatolt Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybíró.
