A közlemény szerint Frank-Walter Steinmeier ezen a héten mindazon pártok vezetőivel tárgyal, amelyek a programjuk alapján képesek lehetnek a kormányzati együttműködésre. A megbeszélések célja "a kormányalakítás valamennyi lehetőségének feltárása".
Az államfő tárgyal a Bundestag, valamint a törvényhozás tartományokat képviselő háza, a Bundesrat és az alkotmánybíróság elnökével, és megbeszéléseket tervez alkotmányjogi szakértőkkel. A következő héten pedig találkozik a Bundestag valamennyi frakciójának vezetőivel, hogy "teljes képet alkosson a politikai és parlamenti helyzetről" - áll a közleményben.
Előzőleg az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségétől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) társ-frakcióvezetője, Alice Weidel nehezményezte, hogy az államfő kihagyja pártját a konzultációból. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ez az AfD "antidemokratikus kirekesztése".
Az AfD a szeptemberi Bundestag-választáson elért 12,6 százalékos eredménnyel a harmadik számú politikai erő, és az államfő nem teheti meg, hogy egyszerűen nem vesz tudomást róluk - hangoztatta Alice Weidel. Hozzátette, hogy a választás óta létezik egy "polgári többség" Németországban, amelyet a 32,9 százalékos eredménnyel rendelkező CDU/CSU és az AfD tesz ki.
A CDU/CSU, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek koalíciós egyeztetése hétfőre virradóra kudarcba fulladt, mert az FDP kivonult a több mint egy hónapja folytatott tárgyalásokról. Ezután az AfD jelezte, hogy hajlandó támogatni a CDU/CSU-t, de csak akkor, ha Angela Merkel távozik.
Frank-Walter Steinmeier már hétfőn tárgyalt a kancellárral arról, hogy mi lehet a megoldás a pártok színe (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíció gondolatának bukására. Kedden a Zöldek két társelnökével, Simone Peterrel és Cem Özdemirrel, és az FDP elnökével, Christian Lindnerrel tárgyalt. Szerdán Horst Seehofer bajor kormányfőt, a CSU elnökét fogadta, csütörtökön a CDU/CSU eddigi koalíciós partnere, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökét, Martin Schulzot fogadja. A megbeszélések bizalmasak.
Németország második világháború utáni történetében először fordult elő, hogy egy Bundestag-választás után a koalíciókötésre készen álló pártoknak nem sikerült megállapodni a kormányalakításról. Így továbbra is hivatalban marad az ügyvezető kormány - a CDU/CSU és az SPD nagykoalíciója -, és kulcsszerepbe kerül az államfő, mert neki kell kancellárjelöltet javasolnia a Bundestagnak.
Jelöltje első próbálkozásra akkor kapja meg a tisztséget, ha a képviselők több mint fele támogatja. Ha nem kapja meg a többség támogatását, elkezdődik a második választási szakasz. A Bundestagnak két hete van, hogy abszolút többséggel megegyezzen a kancellár személyében. Ha két hét alatt nem sikerül abszolút többséggel kancellárt választani, elkezdődik a harmadik szakasz. Ekkor már elegendő a relatív többség, vagyis az lesz a kancellár, aki az összes jelölt közül a legtöbb szavazatot kapja.
Ezután ismét a szövetségi elnök kezében a döntés. Ha valakit csak relatív többséggel választanak meg, a szövetségi elnök kinevezheti egy kisebbségi kormány kancellárjává, de fel is oszlathatja a parlamentet. Ekkor 60 napon belül meg kell tartani az újabb Bundestag-választást.
